2010. szeptember 30., csütörtök

Halgolyók kapros-kapris mártásban

Ehhez az ebédhez az a kapcsolódó mottóm, hogy mi baj lehet, ha ötvözöm Beleznay Tamást és Fakanál Évát? Merthogy B. Tamásnak jelent meg egy receptje a Nők Lapjában, ahol nagyjából ugyanezt adta elő sertéshúsból. Viszont nekem a kaporról beugrott Éva kapros hala, és már tudtam, mi lesz az ebéd.


Hozzávalók:



  • 50 dkg hal (esetünkben sárga tőkehalfilé)

  • 1 fej hagyma

  • 2 szelet kenyér

  • 1 tojás

  • kevés tej

  • 1 duci gerezd fokhagyma :)

  • só, bors

  • 1,5 liter zöldségleves (esetünkben bio leveskockából)

  • 2 dl tejszín

  • 2 evőkanál kapribogyó

  • 2 tojás sárgája

  • fél citrom leve

  • fél csomag kapor

  • pici olívaolaj


A halat reggel fokhagymás tejbe áztattam, ebben el is maradt két-három órát. Aztán az aprítógépben ledaráltattam. A hagymát apró kockákra vágtam, kis olajon megpároltam. A kenyeret a maradék fokhagymás tejben megáztattam, majd kifacsartam. A halhoz adtam a hagymát, ázott kenyeret, tojást, sóztam, borsoztam. Felforraltam a levest, és úgy 3-4 centis golyókat formáltam a halmasszából, majd kifőztem. Nem kell neki sok, lévén halról van szó, újraforrástól-feljöveteltől 10 perc bőven elég is. Kiszedtem egy jó nagy jénaiba a golyókat, és letakartam alufóliával.


Aztán nekiálltam a mártásnak: Leszűrtem a levesből fél liternyit. Kevés olajon megpirítottam a kapribogyót, majd felöntöttem a levessel. Egy külön tálban összekevertem a tejszínt és a tojássárgákat, aztán a forró levesből egy keveset hozzáadtam, és az egészet visszaöntöttem a mártásba. Amint fortyogni kezdett, elzártam alatta a gázt. Belecsavartam a fél citrom levét, és rászórtam a frissen apróra vágott kaprot.


5-6 adag




2010. szeptember 29., szerda

Amerikai palacsinta őszi-téli vasárnap reggelekre

Erre is évek óta készülök, meg kell valljam, nemhogy nem csináltam még amerikai palacsintát, de még nem is ettem eddig. De most cselekedni kellett, még pénteken felrémlett előttem a kép, hogy Igazi Anya módjára az egyik hétvégi reggelt amolyan pizsamás módon meleg, édes reggelivel kezdjük. Végül azért letusoltam előtte, de ez az élményen nem változtatott. A fiúk pedig igen elégedettek voltak.


Hozzávalók:



  • 225 g finomliszt

  • 1 evőkanál sütőpor

  • 1 teáskanál cukor

  • 30 g olvasztott vaj + még jó sok a sütéshez

  • 3 dl tej

  • 2 nagy tojás

  • juharszirup


Elővettem a turmixgépet, és a liszttől a tojásig mindent beleraktam. Mókamiki nyomta a gombot, kisvártatva közölte, hogy kész, igaza is volt. Elvileg ezen a ponton lehet pihentetni 20 percig, én nem tettem. Inkább olvasztottam a legnagyobb serpenyőmben vajat, és 3 kisebb tésztaadagot folyattam bele. Amikor felhólyagzott, íziben fordítottam megfele, a másik oldalát éppcsak megkapattam, és szedtem is ki a palacsintákat. Közben mindig olvasztottam egy kis vajat, mert ez a tészta zabálja. Aztán gyorsan terítettünk, juharsziruppal locsoltunk, jóllaktunk.


A családunknak dupla adag, de el tudok képzelni olyan családot, ahol ez elfogy. Köszönet a receptért Nigella istennőnek


2010. szeptember 28., kedd

Az én burgundi marhám (boeuf bourguignon)

Régóta izgatta a fantáziámat a burgundi marha. Ettünk tavaly a nászúton Provence-ban, a JulieésJulia című felejthető fimből kb. ez az egy maradt meg, és Dalit is ódákat zengett róla. Eredendően Dalitét terveztem egy az egyben megfőzni, de aztán elsőre nem találtam, így lekaptam a polcról a Francia piacot (amit volt kedves nekem dedikálni Joanne Harris a régmúltban), és onnan is lestem. Aztán megnéztem a netet, megrémültem, majd megállapítottam, hogy olyan ez, mint a gulyásleves. Mindenkinek van egy saját változata. És nem lehet elrontani. Na jó, utóbbi nem igaz a gulyáslevesre, sajnálatos módon a fertőrákosi Puskás sörkertben olyan szarra sikerült főzni, hogy az alulmúlhatatlan. Na de vissza a csigaevőkhöz :) Én is elkészítettem a magamét.


Hozzávalók:



  • 1,4 kg marhalapocka

  • 4 + 4 evőkanál olaj

  • 3 dl húsleves

  • 3 dl vörösbor

  • 1 nagyobb fej hagyma a páchoz + 5 fej

  • 2 babérlevél

  • 1 kávéskanál őrölt rozmaring

  • só, bors

  • 1 dl paradicsomlé

  • 1 nagyobb gerezd fokhagyma

  • fél citrom leve

  • 4 nagy sárgarépa

  • 20 dkg füstölt szalonna

  • 30 dkg csiperke gomba (apró fejű)


Előző nap bepácoltam a húst. Először is megmostam, jó nagy kockákra vágtam (úgy 4X4X4 cm-esre), beletettem egy nagy, zárható tálba (I love Tupperware). Utánaküldtem a vastagabb karikákra vágott répát is. Ráöntöttem a bort, levest, 4 evőkanál olajat, hozzákevertem a citrom levét, átnyomott fokhagymát, apróra vágott hagymát, paradicsomlét, sót, borsot, rozmaringot, babérlevelet, majd lefedtem és több, mint egy éjszakára magukra hagytam őket.


Másnap kora reggel (mivel még dél előtt végezni akartam) nekiláttam. A húsokat a páclétől némiképp lecsepegtettem, a másik 4 evőkanál olajon 3-4 menetben (hogy csak egy réteg legyen mindig) egy serpenyőben körbesütöttem. Amikor készen voltak, egy jó nagy lábosba tettem őket, olyanba, amit a sütőbe is lehet tenni. A végén a serpenyőben összeforraltam a páclét (inc. répa), így öntöttem a húsokra, és 180 fokra előmelegített sütőbe tettem, jó 2,5 órára. Először fedő alatt, majd levettem, mert soknak ítéltem a levét.


Közben a szalonnát apró kockákra vágtam, kiolvasztottam, a zsírból kiszedtem. A visszamaradt zsírba tettem egyszerre a 8-ba vágott hagymákat (eredetileg gyöngyhagyma, de én nem találtam) és a felezett-negyedelt gombákat. Jó 10 percig pirítottam-pároltam, majd lezártam a gázt és visszatettem bele a szalonnát.


Amikor eltelt a hús 2,5 órája, hozzáadtam a hagymás-gombás cuccot, és még fél órát főztem.


Sós krumplival és rozmaringos sült krumplival tálaltam. Mindenki dícsérte. Nem is hiába.


8 adag. Fénykép nem készült, mert mind megettük :) (na jó, egy részét csak másnap, nagyon jót tett neki még egy nap összeérés)

2010. szeptember 24., péntek

Őszibarack-krémleves

Rettentő bonyolult dolog, kellett hozzá vagy három perc is akár :) Elég gyorsan kellett cselekedni, mire hazaértünk az ügyintézésből, bőven ebédidő volt, és még nem volt kész semmi. Ettünk ám főételt is, kicsivú portobello szószos tésztáját, majd jön az is az én interpretálásomban.


Hozzávalók:



  • 1 nagy doboz őszibarack-konzerv (-2 fél barack, azt visszatartottam a kiskorúnak uzsonnára)

  • a konzerv édes levének fele

  • 1,5 dl tej

  • 1 dl tejszín

  • 1 evőkanál barnacukor

  • löttyintésnyi vaníliaaroma

  • késhegynyi őrölt fahéj és szegfűszet


A hozzávalókat a turmixgépbe tettem, nyomattam a gombot, és kész.


3 adag

2010. szeptember 15., szerda

Vegyél Te is Segítsütit - a Narancslekvár blog szerzőjétől

Legalább annyira izgulok most, abban a "menetben", amelyikben nem játszom. Drukkolok, hogy Jó Áron :) keljenek el a sütik, hogy legyen legalább olyan érdeklődés, mint tavasszal volt, hogy minden flottul menjen. Én is tervezek licitálni :)


Mivel a név kötelez, ajánlom Nektek Narancslekvárt. Konkrétan Salsa sütijére (Csokoládés-mandulás csavart kalács kandírozott citrushéjjal) szeretném felhívni olvasóim figyelmét, amelyre a Segítsüti oldalán lehet megtenni a téteket. Licitre fel!

2010. szeptember 13., hétfő

Citromos-mákos kekszek

Megláttam Fakanálnál, és azonnal tudtam, hogy cselekednem kell. Előbb azért megvártam, hogy feltámadjak halottaimból a szájsebészes-fülorrgégészes-táppénzes körök után, aztán usgyi, nekiláttam.


Hozzávalók:



  • 10 dkg vaj

  • 150 ml cukor

  • 1 tojás

  • 350 ml liszt

  • 1 nagy citrom reszelt héja

  • fél teáskanál sütőpor

  • csipet só

  • 2 evőkanál darálatlan mák


A vajat, cukrot és a tojást kézimixerrel alaposan kikevertettem. Egy másik tálban összekevertem a lisztet, citromhéjat, sütőport, sót, mákot, majd hozzákevertem a vajas elegyhez. Betettem a hűtőbe, és jó egy órát hűlni hagytam.


Előmelegítettem a sütőt 170 fokra (légkeverés), a tepsiket kibéleltem sütőpapírral, majd a tésztából 1,5-2 cm-es gömböket formáltam, és tisztes távolságra helyeztem el őket egymástól. 10 perc alatt készre sültek.


2010. szeptember 12., vasárnap

Tudományos nokedli

Régóta készülök gyakorlatban kipróbálni Okostojás, alias t3v3d3s tudományos nokedlijét, de nem engedte az önérzetem, hiszen nokedlit _mindenki_tud_főzni, ugye. Csakhogy nekem az utóbbi pár alkalommal ragacsos kulimászom lett, nem nokedlim, és most megpróbáltam. Nos, nem is tudom, miért nem vettem eddig elő a kézimixert. Biztos azért, mert azt láttam, hogy anyám fakanállal kavar. Én mostantól tuti nem fogok :)


Hozzávalók:



  • 50 dkg liszt

  • 1 tojás

  • 1 ek olaj

  • 1 dl tej

  • csipet só

  • 4-4,5 dl víz


A víz kivételével mindent beletettem egy nagy tálba, majd még egy kis vizet is, és elkezdtem a kézimixerrel veretni. Végül az egész vizet hozzáadtam (én most 4 dl-nél egy hangyabokányival többnél álltam meg), épp csak elkavartattam a robotgéppel. Közben felforrt a nagy lábosnyi sós víz is, két adagban kifőztem benne a nokedliket, lecsöpögtettem, olajon átforgattam, kész.

2010. szeptember 9., csütörtök

Figyuzzál csak jobbra :)

Igen, sasszemek kiszúrhatják, apró módosítás a sablonon: a "régi" segítsüti logót újra cseréltem. Merthogy közeleg az őszi segítsüti :)

2010. szeptember 2., csütörtök

Olga túrógombóca

Olga régi balatoni ismerős, évekig állt a lakókocsijuk szemben a miénkkel a kempingben. Kéthetente jöttek hétvégére a párjával, Franz-cal valahonnan Ausztriából, és nagyon kedvesek. (Franz amúgy nagy franc volt, egyik évben időnként nem Olgát hozta, hanem egy másik nőt, őt nem vettük be a társaságba :)


S mivel az őskempingesek mind egy nagy családba tartoznak, sokszor főztünk együtt, kóstoltuk a másikét, ültünk össze délután egy kávéra-sütire. Egy ilyen alkalommal kértük el Olgától a túrógombóca receptjét, és bizton állíthatom, ez sokkal jobban bejön nekem, mint a klasszikus magyar prézlis - cukros tejfölös.


Hozzávalók:



  • 50 dkg túró

  • 5 dkg puha vagy olvasztott margarin

  • 12 dkg rétesliszt

  • 2 tojás

  • csipet só

  • cukrozott darált dió

  • piros lekvár


A túrót, tojást, lisztet, sót és a puha margarint összedolgoztam, én kicsit hagytam állni is, de csak azért, mert nem volt vacsoraidő még, a recept szerint nem kell várni. A szokásosnál árnyalattal nagyobb gombócokat formáltam, és forrásban lévő vízbe tettem, majd lassú tűzön 7 perc alatt megfőztem őket.


Tálaláskor sok cukros dióval szórtam meg, és a saját készítésű ribizli-málnalekváromat kínáltam hozzá, amit előzőleg egy pici vízzel összeforraltam.


4 adag