2008. március 29., szombat

Sonkás-tormás csirkecsíkok


Előrebocsájtom, bár olybá tűnik, mintha húsvéti maradékok felhasználásáról lenne szó, hát nálunk nem. Ettől még másik családban alkalmas lehet erre a célra, nekünk viszont nem volt itthon húsvétunk, így maradékunk sem. Egyszerűen egy izmos fejfájás okán átaludtam a főzési időt, közben senki nem főzött meg helyettem, ja, be se vásároltam előtte. A mély- és a sima hűtő tartalmára, valamint a kreativitásomra kellett hagyatkozni. Először is találtam " valami húst" a mélyhűtőben, a hűtőben pedig megakadt a szemem egy üveg tormán. Még tavalyi szerintem. És akkor berémlett, hogy egy index-fórumon olvastam egy tormás valamit, megkerestem, és kiderült, hogy csak a szalonna és tejföl hiányzik itthon hozzá, az meg kapható a kisboltban is. Amíg olvadt ki a csirke, Valaki a boltba szaladt, félóra múlva pedig kész is volt az ebéd.



Hozzávalók:





  • 1 nagy csirkemell filézve




  • 10 dkg főtt, füstölt tarja




  • 5 dkg füstölt szalonna




  • 1 közepes hagyma




  • 1 evőkanál liszt




  • 1 dl tejföl




  • 3 evőkanál konzerv kukorica




  • 3 púpozott teáskanál ecetes torma




A füstölt szalonnát apróra vágtam, és kiolvasztottam a zsírját. Az időközben apró kockákra vágott hagymát hozzáadtam, és együtt pirítottam őket tovább. Közben felcsíkoztam a csirkét, a szalonnás hagymához kevertem, és nagy hőfokon pikpakk fehéredésig kevergettem. Ekkor sóztam, borsoztam, megszórtam a liszttel, és egy 2/3 bögre vizet öntöttem alá, majd lefedtem, és 15 percre közepes melegen rotyogtattam. Belekevertem a csíkokra vágott tarját, a kukoricát és a tormát, majd a tejfölt, alaposan összekevertem, forraltam rajta egy picit, és már tálaltam is. Rizst ettünk hozzá.



3 adag, Lappa receptje












2008. március 28., péntek

Piros-tejes tökfőzelék


Hogy kipróbáljunk alternatívákat is...



Hozzávalók:





  • 1 kg gyalult tök




  • kapor




  • 0,5 l tej




  • 1 közepes hagyma




  • olaj




  • 3 evőkanál liszt




  • 1 csapott evőkanál pirospaprika




  • só, cukor, ecet




A hagymát nagyon kis kockákra vágtam, és bő olajban üvegerse pároltam. Megszórtam a liszttel (nekem irdatlan mennyiségnek tűnt, de kell bele ennyi), majd világosbarnára pirítjuk (vajon hogy lehetne csökkenteni az olaj mennyiségén?). Lehúztam a melegről, és hozzáadtam a pirospaprikát (ez is soknak tűnt, de követtem az utasításokat). Átkevertem, felöntöttem a tejjel, kézi habverővel kevertem csomómentesre, és visszaraktam melegedni. A tejes cucchoz adtam a tököt, a kaprot, és jól megsóztam, aztán ha nem is folyamatosan, de nagyon gyakran megkeverve addig főztem, amíg a tök meg nem puhult. Ekkor megszórtam kb. 1 csapott evőkanál cukorral, pici ecetet tettem bele, és már nem forraltam tovább.



4 adag, Anci néni receptje




A klasszikus tökfőzelékem itt


2008. március 23., vasárnap

Kalács


Hozzávalók





  • 50 dkg liszt




  • 10 dkg cukor




  • 3 dkg élesztő




  • 2,5-3 dl tej




  • 3 tojássárgája




  • 8 dkg margarin vagy vaj




Az élesztőt felfuttatom, majd a liszt-cukor-tojássárgára kombóhoz adom, hozzáöntök egy kis tejet, és a dagasztófunkcióval ellátott kézimixerrel nekiesek (mint tót a mamának). Közben felöntöm a maradék tejjel és az olvasztott vajjal, és addig dagasztom, amíg szépen el nem válik mindenhol a műanyag kelesztőtálam falától. Lefedem, meleg helyre teszem kelni, ott is hagyom vagy egy órára.



Ha meg akarom fonni, lisztes felületre borítom, háromba osztom, sodrom, fonom, és így teszem alkalmas edénybe, tojásságájával vagy valamivel megkenem, majd 180 fokos sütőbe tolom és tűpróbáig sütöm.



Ősi családi recept nyomán

2008. március 21., péntek

Húsvét


Nálunk családilag úgy zajlott a húsvét, hogy már szombaton este megszegtük a sonkát, kalácsot, és belecsaptunk a három napig tartó sonka-tojászabálásba. Mindig készült kalács, ugyanazon családi recept alapján, mazsolával - amit kismoes mindig kipiszkált a kalácsból. Már szombat délelőtt megfestettük a tojásokat, szépen megzsíroztuk őket, hogy fényesek legyenek, ezek kerültek az asztalra, természetesen a főtt sonka mellé (nálunk inkább tarja, jobban szeretjük). És irdatlan mennyiségű friss zöldség: zöld salátaágyon újhagyma, hónapos retek, karalábé, sárgarépa, uborka, paprika és paradicsom. És persze a torma, lényeg, hogy csípjen. Ezt a hagyományt a nővéremmel igyekszünk továbbvinni, nem is a hagyományok miatt, hanem mert ezeket mind szeretjük :) Sajnos a fényképezőgép otthon maradt, most sütöttem egy mazsolamentes kalácsot, és megfestettem a tojásokat anyóséknál. Pedig a tojások nagyon szépek lettek, kár, hogy nem tudom megörökíteni. Kalácsrecept coming soon.

2008. március 16., vasárnap

Fogjunk össze

Ha valaki esetleg ott nem olvasta, de véletlenül idetéved és tudna és szeretne segíteni egy háromgyerekes apukának, aki 5 nappal az ikerlányok születése után elvesztette a gyerekek anyját: Nemisbéka felhívása itt olvasható.

2008. március 15., szombat

Epres banán


Nemisbéka málnás banánkréme ihletett meg egyértelműen, ráadásul azt epret is ő emlegette a legutóbbi látogatásakor, rákattantam. A banán mostanában úgyis állandó lakó nálunk, az eper pedig az emlegetése óta szintén gyakran felénkéz.



A recept rettentő bonyolult: fogtam egy banánt, pucolás után 4 darabba törve az aprítógépbe hajintottam, utánaküldtem egy fél doboz (ilyen kis téli kezdődoboz) mosott, csumázott, félbevágott epret, és már nyomtam is a gombot. Aztán két kis tálkába szedtem, és jó étvágyat. Egy pillanatra megfordult a fejemben a perverz gondolat, hogy ezt milyen jó lenne pezsgővel keverni, de aztán nem. Nem is szeretem a pezsgőt :)




2008. március 11., kedd

Téli szegényleves


Egyszerűen isteni lett. Régóta szemeztem ezzel a recepttel a kedvenc leveseskönyvemben, most eljött az ideje a cselekvésnek. Persze kicsit alakítottam rajta - az eredetiben nincs újhagyma és fokhagyma sem, viszont van benne egy rutabaga nevű gumós növény, amit meglepő módon nem leltem a helyi hiper polcán. A repertoárba biztos, hogy bevonul, úgyis imádjuk a leveseket, és kicsit unom már a borsó-gomba-paradicsom szentháromságot.



Hozzávalók:





  • 2 evőkanál vaj




  • 1 kisebb fej hagyma




  • 1 szál újhagyma




  • 25 dkg (3-4 szál) sárgarépa




  • 1 nagyobb fehérrépa




  • 2 közepes krumpli




  • 2 gerezd fokhagyma




  • 2 babérlevél




  • 2,5 dl fagyasztott zöldborsó




  • 0,5 l tej




  • 1 evőkanál kukoricakeményítő




  • só, bors




A vajat megolvasztottam, majd rádobtam a szeletelt hagymát, karikázott újhagymát, kockázott sárga- és fehérrépát. Fedő alatt, közepes lángon 10 percig pároltam, majd hozzáadtam a kockázott krumplit és a vékonyabb szeletekre vágott fokhagymát. Felöntöttem fél liter alaplével, kicsit sóztam, borsoztam, beledobtam a két babérlevelet, és 20 percig hagytam főni. Ekkor felöntöttem 4 dl tejjel, beleszórtam a borsót, ismét sóztam és borsoztam, és újabb 10 percig főztem, igen alacsony fokozaton. A végén a maradék 1 dl tejben elkevertem a kukoricakeményítőt, a leveshez adtam, hagytam felforrni, és azonnal elzártam.



4 adag, a Lorna Rhodes-féle Book of Soups remekműve




2008. március 8., szombat

Mákos guba - VKF XIV.


Hozzávalók:





  • 3-4 szikkadt kifli




  • 5 dl tej




  • 2 zacskó vaníliás cukor




  • 3 evőkanál kristálycukor




  • porcukorral elkevert darált mák




A kiflit már reggel elölhagytam száradni, majd jó két órával a művelet előtt felkarikáztam, és egy széles tálban tovább hagytam szikkadni.



A tejet megmelegítettem, felolvasztottam benne a sima és a vaníliás cukrot, valamint a vajat. Egy mély tálba szórtam 10-12 kiflikarikát, merőkanállal meglocsoltam a meleg tejjel, és addig forgattam a kifliket a tejben, amíg jól megszívták magukat, de nem estek teljesen szét (bizony, gyakorlatot igényel). Átszedtem egy másik tálba a nyomokban kiflikre emlékeztetető tejszivacsokat, megszórtam 2-3 evőkanálnyi cukros mákkal, és összekevertem. Ezt a hadműveletet addig lehet ismételni, amíg a kifli illetve a tej közül valamelyik el nem fogy. Azonnal tálaltam, most éppen baracklekvárral, Valaki kérésére (családi szokás szerint), én szeretem vaníliakrémmel is, de van, aki sütőtálba pakolja, lekvározza, cukros tojásfehérjét simít rá, és összesüti. Jut is eszembe, ezzel bátran nevezhettem volna a magyaros VKF-re. Még az is lehet, hogy megteszem :)

2008. március 5., szerda

Tiramisu


Ez is a lakásavatóra készült, Gundelben tanultak alapján. Nagyjából annyi különbséget fedezek fel egy ezer éve készített tiramisu és eközött, hogy ebben tejszínhab volt, abban meg talán a tojásfehérje habja, de még az is lehet, hogy nem.



Hozzávalók:





  • 25 dkg mascarpone




  • 3 tojás sárgája




  • 17,5 dkg cukor




  • 2,5 dl tejszín




  • 1 csomag TG babapiskóta




  • 1 púpozott teáskanál nescafé




  • löttyintésnyi rum




  • kakaópor




A cukrot kevés vízzel feltettem melegedni, hogy kicsit elolvadjon a cukor, és meleg legyen a cucc. Közben a karácsonyra kapott új kézimixeremmel (:-)) a tojás sárgákat habosítottam, majd hozzáadtam a langyos cukorszirupkezdeményt, és tovább vertem kicsit, majd a mascarponéhoz kevertem. Az előzőleg alaposan behűtött tejszínből habot vertem (őszintén szólva csak próbálkoztam, nem akarta az igazságot, félkész lett csak, de megtette), majd szintén a tojásos mascarponéhoz kevertem, ezzel a krém készen is volt.



2,5 dl forró vízben feloldottam a kávét, hozzáadtam a rumot, és kezdődött a rétegezés. Egy kevés krémet tettem a jénai aljába, erre kávéba mártott babapiskótákat* helyeztem, majd krém, majd még egy sor mindenből, a tetejére bőségesen raktam a krémből még. Amikor megvoltunk, kakaóporral alaposan megszórtam (csak semmi nesquik és társai, rendes kakaópor kell neki), lefedem, és egy napra a hűtőbe raktam.



Gundel-recept



* emlékeztető magamnak: nyugodtan el lehet áztatni azokat a babapiskótákat!

2008. március 2., vasárnap

Francia hagymaleves - póréból


Hozzávalók:





  • 2 szép szál póréhagyma




  • 5 dkg vaj




  • 1,5 fakanál liszt




  • 2 marhahúsleves-kocka




  • bors, esetleg só




  • a tálaláshoz reszelt sajt és kruton




A vajat megolvasztottam, a karikákra vágott póréhagymát rászórtam, és folyamatosan kevergetve alaposan megpároltam. Megszórtam a liszttel, majd felöntöttem egy liter vízzel, a marhahúsleves-kockákat utánaküldtem és megborsoztam alaposan. Forrástól számított 5 percig forraltam.



4 adag, a keresztanyám receptje (aki Párizsban élt vagy 10 évig)

2008. március 1., szombat

Aranygaluska


Anyám a múltkor mondta, hogy aranygaluskára készül, mi meg arra készültünk, hogy elmegyünk hozzá valami függönyt felszerelni, nosza, kössük össze a kettőt. Aztán a sors úgy hozta, hogy Valaki és anyám el kellett, hogy menjenek még csavart venni, így én álltam neki a tésztájának. A későbbiekben pedig úgy folytatódott a dolog, hogy beállított az alpolgármester (csak tudnám, miért szombat délelőtt kell a városvédőket győzködni holmi beépítési százalékokról), szóval a dolog átcsapott abba, hogy megcsináltam az aranygaluskát és a hagymalevest is végül. A sodót anyámra hagytam :)



Hozzávalók:





  • 50 dkg liszt




  • 8 dkg margarin




  • 2-3 tojás sárgája




  • 10 dkg cukor




  • 2-2,5 dl tej




  • 3 dkg élesztő




  • további 15 dkg margarin




  • 25 dkg cukrozott dió (vagy még több)




A tészta egyébként a klasszikus családi kalácsreceptünk, már a dédanyám is ezt sütötte, gyanítom, az ő felmenői is. Az élesztőt fél dl tejbe morzsoltam, 2 teáskanál cukrot raktam hozzá és megszórtam a tetejét kis liszttel, majd langyos helyre tettem, és hagytam felfutni. Közben egy tálba mértem a lisztet, cukrot, beleütöttem a tojássárgákat, megolvasztottam a vajat és kikészítettem a többi tejet is. Amikor az élesztő feljött, a lisztes keverékhez adtam, hozzá a tej nagyját, és nekiestem a dagasztóval ellátott mixerrel. Amkor nagyjából összeállt, megkapta a maradék tejet és a vajat (holnapra is marad :), és dagasztottam, amíg a gép bírta. Kelesztőtálban meleg helyen jó 40 perc alatt dagadt több, mint duplájára.



Kikentem margarinnal egy mélyebb, nagy tepsit. A 15 dkg margarint felolvasztottam, és evőnakánnal, minden alkalommal a margarinba mártva a kanalakat, galuskákat szaggattam a tepsibe. Amikor egy réteggel megvoltam, a cukros diónak kevesebb, mint felével megszórtam, majd rászaggattam a maradék tésztát, rászórtam a maradék diót, lefedtem, és hagytam még egyszer megkelni. Előmelegített gázsütőben sütöttük, elképzelésem nincs, hány fokon. Horváth Ilona-féle vanília és borsodóval alaposan megöntözve toltuk az arcunkba.



8 adag, családi recept