2007. június 30., szombat

Vigyázz, kész, főzz! VI. - Kapros túrós lepény


Túlzás lenne azt állítani, hogy a VKF újabb kiírása elolvasásának pillanatában beugrott, hogy mi lesz a követlező pályamű, ami a komplementer ízek kategóriában mozog, de alig telt bele egy vagy két este, és bevillant. Folyamatosan motoszkált bennem a tökösmákos, tökösmákos, innen már csak egy hangyabokányi választott el a kaprostúróstól. És a szemembe villant gyerekkori Anett pajtásom nagymamájának kapros-túrós pitéje. Végül aztán gyáva voltam, nem írtam neki a wiw-en (de még írhatok :), kicsit kutattam a neten, de aztán maradtam egy másik nagyon jó megoldásnál, elkértem Ákibácsi anyukájának receptjét. Ami nem is pite, hanem lepény, de ez nem változtat azon, hogy - szerintem - komplementer ízeket pakolunk a tetejére. És büszkén jelentem, hogy most először nem utolsó pillanatban készült el a pályamű, hanem egy héttel korábban. Gondoltam, a szülinapi siserehad majd teszteli.



Hozzávalók a tésztához:





  • 50 dkg liszt




  • 2 tojás sárgája




  • 5 dkg cukor




  • 2,5 dl tej




  • 3 dkg élesztő




  • 5 dkg margarin




  • 1 csomag vaníliás cukor




Hozzávalók a töltelékhez:





  • 50 dkg túró




  • 2 tojás




  • 1 csomó kapor




  • pici só




  • 2 pohár tejföl




  • cukor ízlés szerint (ha édesen szeretjük, ha nem, akkor no cukor, maximum íz)




A tészta hozzávalóit normál kelttészta módjára összeállítottam. Azzal az egy különbséggel, hogy Anci néni szerint sokkal több cukrot is elvisel az felfutó élesztő, mint amennyit én valaha is a kovászhoz adtam. Hát jött is szépen fölfele, pillanatok alatt, ezt észben fogom tartani, ha sietős a dolgom máskor. Lefedtem egy tiszta konyharuhával, és otthagytam, amíg a kétszeresére dagadt.



180 fokra kezdtem melegíteni a sütőt, majd kiborítottam a tálból a tésztát, kinyújtottam egy nagy tepsi méretére (elvileg 1 centi vastagra), és bele is raktam a sütőpapírral bélelt tepsibe. A túrót, tojást és az apróra vágott kaprot összekevertem, és a tésztára simítottam, aztán pedig a tejfölt cukroztam meg (nem eléggé), és rá" locsoltam" a kaprostúrósra. Betoltam a már forró sütőbe, és addig sütöttem, amíg kezdett pirulni a teteje.



Kihűlés után vágtam kockákra, de igazán jó két nap múlva lett.




2007. június 26., kedd

Görög saláta


Persze, amikor van otthon paradicsom, mozzarella és friss paradicsom is, akkor mit kívánok? Görög salátát. Még csak véletlekül sem caprését, nem, nekem görög saláta kell. Így elcaplatok a DM-be ezüstszürke WC keféért és Domestosért, hogy a taki néni boldog legyen pénteken, ja, ez nem jön ide, szóval elcaplatok a Rotschildba feta sajtért, és hazaérvén nekilátok. A mozzarella várhat a jövő hétig is akár.



Hozzávalók:





  • 2 paradicsom




  • 1 paprika




  • 10 centi uborka




  • 1 kis fej lilahagyma




  • 5 dkg feta




  • zöldfűszer, kicis só




  • olivaolaj




A zöldségeket nagyobb kockákra aprítom, óvatosan megsózom (a feta is sós lesz) és fűszerezem, tudom, hogy nem ér meg ilyenek, de én provanszi fűszerkeverékkel szórom meg. Nyakonöntöm olivaolajjal, keverek rajta egyet, majd a fetára kockázom maszmókázom-csipkedem a fetát.



1 jó nagy adag lesz belőle.




2007. június 25., hétfő

Juhtúrós pogácsa


Hozzávalók:





  • 50 dkg liszt




  • 25 dkg margarin




  • 15 dkg juhtúró




  • 1 doboz tejföl




  • 1 tojás sárgája + 1 egész tojás a kenéshez




  • 2 dkg élesztő




  • 1 dl tej




  • 2 teáskanál cukor









  • reszelt sajt




Az élesztőt a cukorral és a langyos tejjel felfuttattam. Közben a lisztbe csipkedtem a hideg margarint és a juhtúrót, megsóztam, hozzáadtam a tojás sárgáját és az élesztős cuccot. Gyorsan összedolgoztam a tésztát, folpackba csomagoltam, és a hűtőbe száműztem vagy két órára (egy egész éjszakára még sokkal jobb lett volna).



Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, a tésztát pedig a hűtőből kiszedve kb. egycentisre nyújtottam, néhol még vékonyabb is lett, majd kétféle pogácsaszaggatóval szaggattam. Szépen egymás mellé sorjáztam őket a két tepsiben (sütőpapír!), méret szerint válogatva, a felvert tojásfehérjével megkentem, a reszelt sajttal megszórtam*, és a sütőbe küldtem a két tepsit, légkeverés funkcióval. 17-20 perc alatt sültek tökéletesre.



3 tepsi lett belőle. A recept VTTM-től származik, még az index szaktopikból vadásztam évekkel ezelőtt.



*aki pedig azt meri nekem állítani, hogy 30+ fokban, a 180 fokos sütő előtt guggolva lehet sajtot szórni bármire is, az téved. Maximum csipegetni lehet, az meg őrjítő módon pepecs. Azt is szeretem, amikor aszondják, hogy locsold meg a rakott krumplit tejföllel. Anyád, morogják a topiklakók. Locsolás és tejföl, na az nem jön össze. Ja, természetesen teljesen HACCP-s megoldás a 2,6 nm-es konyha adottságait kihasználva a földön átugrálni a sütéskész pogácsák fölött.

2007. június 24., vasárnap

Sangría


Hát kérem, épp kb. három évvel ezelőtt csinált először - balazs - sangríát, először egy próbaadagot a szülinapunkra, E80-as tortával kísértük, majd az azt követő őrségi hétvégére hozott magával kétnapi adagot, amit mindjárt első este elfogyasztottunk, majd nagyon röhögtünk, majd algopiryneket szedtünk másnap. Azóta is szeretjük a sangrítát csapatostul, most én is nekiveselkedtem, mivel jött a siserehad. Mondjuk pont a fele megmaradt, a hűtőben figyel, vidám esték elé nézek, mert Valakinek nem bírja a gyomra.



Hozzávalók:





  • 8 üveg olcsójános száraz vörösbor




  • 3 citrom




  • 2 lime




  • 2 alma




  • 5 narancs




  • 1 kiló őszibarack




  • 40 cukor




  • 2 dl ocsójános brandy




  • 2 rúd fahéj




  • 5 dl szénsavas ásványvíz




  • jégkocka




A gyümölcsöt összeaprítottuk, előzetesen persze megsikáltam a citrusféléket folyó víz alatt, mivel ezek héjastul ugrottak fejest az alkoholba, az alma héjával a krumplipucoló végzett, a barack héján pedig a ráöntött forró víz. A bort összekevertük a brandyvel, a gyümölccsel, és a 40 deka cukorból valamint 1 deci vízből főzött cukorsziruppal. Beledobáltam a két fahéjrudat, és a hűtőbe tettem volna egy éjszakára, ha nem lenne kicsi a hűtőm, de kicsi, így nem tettem. Amikor jöttek a vendégek (lásd még: siserehad) felöntöttem a szénsavas ásványvízzel, nyomattam bele jégkockát, és lehetett poharakba merni.



Csoportos adag, vigyázat. Nagycsoportos. Szóval felezhető.




2007. június 19., kedd

Miccónak?


Azt kérdezi tőlem nemisbéka kartácsnő, hogy mit szólnak a konyhablogoláshoz a barátaim és üzletfeleim. Ha úgysincs időm főzni, legalább járassam a számat, nem? :) Ideális kérdés 4 dkg tökmaghoz és egy doboz Dreherhez. Ez van ugyanis itthon, ez a gasztronómia csúcsa :))



Hogy mit szólnak a konyhablogolásomhoz, szeretik-e, hogy fényképezni kell a " jóétvágyat" előtt? A nővérem oly mértékben támogatta a blogolásomat, hogy tőle kaptam szülinapomra a sablont, nekem csak a nevet kellett gyakorlatilag megváltoztatni, és beleültem a jóba. Valaki is támogatja a dolgot, szerintem csípi, hogy jórészt a blog hatására gyakran keresek valami újat, valami mást, de azt is kedveli, hogy a régi jó ízek nem vesztek ki a konyhából. Most visszanéztem, hát a fényképezésben mostanában nem vagyok nagyon lelkes, néha éhesebbek vagyunk :) Továbbá a folyamatos költözés hatására sose lehet tudni, hol tartózkodik épp a két fényképezőgép egyike. Pedig az enyémet direkte erre a célra vettem.



Hat-e rám a sok gasztroblog? Igen. Irigy vagyok. Irigy vagyok a lelkesedésre, a kutakodásokra, a sok bejegyzésre, az időtökre. Aztán mindig meggyőzöm magam, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szánja :) és akkor nem vagyok már irigy, csak nagyon tetszenek a blogok. Sokszor felkapom a fejem egy-egy receptre, elhatározom, hogy hűűűű, holnap én is ezt... és aztán nem. Inkább keresek egy-két blogban, ha nincs ötletem, vagy csak kiindulópont van.

2007. június 9., szombat

Tárkonyos csirke


Hozzávalók:





  • 50 dkg csirke felsőcombfilé




  • 1 húsleveskocka




  • 2 gerezd fokhagyma




  • 1 evőkanál tárkony




  • frissen őrölt vegyesbors




  • 1,5 dl tejföl




A húst felkockáztam, beleszórtam egy fazékba, felöntöttem 4 dl vízzel, beledobtam a leveskockát, és alágyújtottam. Amikor felforrt, megborsoztam, beleszórtam a tárkonyt és belenyomtam a fokhagymát, és közepesre halkítottam a lángot. Jó 20 perc múlva kihalásztam a húsokat, és fedő nélkül nagy lángon beforraltam a szaftot, kb. a fele mennyiségre. Ekkor lehúztam a tűzről, habverővel simára kevertem benne a tejfölt, és újra visszaraktam a tűzre. Ismét beforraltam, majd visszadobtam bele a húsokat, és lehetett tálalni. Petrezselymes krumplit ettünk hozzá. Nekem egyébként kicsit hiányzott a szaft besűrítése egy kis liszttel, majd legközelebb kipróbálom amúgy is.



Nem nagyon éheseknek 4 adag. Nemisbékától merítettem az ötletet.

2007. június 7., csütörtök

Meglepő és mulatságos meggyleves


A meggyet a Hold utcai piacon vettem, majd a maradéka a szolid 30 fokban utazott Vp-be. Kezde megadni magát, Valaki kocsmázni ment, én meg kitaláltam a tutit. Meglepem a maradékból készült meggylevessel holnapra. Mondjuk nem találtam mindent a legénylakásban, amit normális esetben gyümölcslevesbe nyomatok, de sebaj :)



Hozzávalók:





  • 3 marék meggy




  • 3 evőkanál cukor




  • 8-10 szem szegfűszeg és szegfűbors




  • 1 kávéskanál őrölt gyömbér




  • 1 dl tejföl




  • 1 teáskanál liszt




A meggyet megmostam, leszáraztam, és felengedtem annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Hozzáadtam a cukrot, a fűszereket, és felforraltam. Habverővel a tejfölbe kevertem a lisztet, felengedtem 1 deci hideg vízzel, és a forró leveshez adtam.



Most hűl, mindjárt kihalászom belőle a darabos fűszert, hogy holnap ne az domináljon nagyon. És nagyon kíváncsian várom a végeredményt :)) (a citrom nekem kicsit hiányzik)

2007. június 2., szombat

Vigyázz, kész, főzz! V. - Cajun csirkesaláta


A cajun (ejtsd: kedzsön :) konyha a Luisianaba telepített francia kolóniák sajátja. Röviden összefoglalva: egyszerű és nagyszerű. A szükség konyhája, a telepesek az otthonról hozott étkezési szokásaikat alakították a helyben elérhető fűszerekhez, alapanyagokhoz. Az erősen fűszeres főételeket többnyire rizzsel tálalták, és zöldséget ettek hozzá.



A recepteket böngészve arra jutottam, hogy hússal, hallal, tengeri herkentyűvel, virslivel készül a legtöbb cajun étel. Találtam krokodilos és vadkacsás receptet is :) Ami közös bennük, hogy erősen fűszeresek, csípősek. Olyan ez, mint a magyar halászlé vagy a gulyásleves, nincs egy igazi recept, így több tucat leírás után összeállítottam a saját cajun fűszerkeverékemet. Maradt belőle, grillezni is jó lesz. És - hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon - mégis saláta készült, nem választottam így a nyár (és a fürdőruhaszezon) elején nehéz ételt.



Remélem, ez a fűszerkeverék megfelel a kiírási feltételeknek, és méltó darabja lesz a nemzöldfűszeres VKF-fordulónak.



Cajun fűszerkeverék:





  • 2 teáskanál só




  • 1 teáskanál bors




  • 1 teáskanál őrölt római kömény




  • 2 teáskanál pirospaprika




  • 1 teáskanál fokhagymagranulátum




  • 1 teáskanál kakukkfű




  • 1/2 teáskanál oregano




  • 1 teáskanál chili (és/vagy cayenne bors)




  • 2 babérlevél őrölve




  • 1 tesákanál koriander (az enyémből most kimaradt, mert nem kaptam)




Hozzávalók a csirkesalátához:





  • 2 egész csirkemell




  • 1 kisebb fej jégsaláta




  • 25 dkg barna csiperkegomba




  • 5 érettebb paradicsom




  • 3 répa




  • fél citrom leve




  • 3 teáskanál cajun fűszerkeverék




  • 1 teásnakál olivaolaj + 4 evőkanál napraforgóolaj a sütéshez




A csirkemellet 1X1 cm-es kockákra vágtam, és a napraforgóolajban megsütöttem őket, majd egy mélyebb tálba szedtem. Rászórtam 3 teáskanál cajun fűszerkeveréket, ráfacsartam a citrom levét, ráöntöttem az olivaolajat, alaposan összekevertem, és amikor kihűlt, 1 órára a hűtőbe raktam.



A zöldségeket megmostam, a gombát felszeleteltem, és a maradék olajban néhány perc alatt - vigyázva, hogy roppanós maradjon - megfuttattam, majd egy tányérra szedtem és hűlni hagytam. Lereszeltem a répát nagylyukú reszelőn, a paradicsomot felkockáztam, és a salátát is kb. háromcentis darabokra vagdostam. Az egy óra leteltével alaposan összeforgattam a hússal, és lehetett tálalni.



4 adag. A hevenyészett fűszerismertetésem a wikipédiáról származik, a receptötlet a The Cookin Cajun c. internetes szakácskövből merítettem, persze kissé átvariálva. Köszönet még Valakinek, aki felhívta a figyelmemet a cajun konyha létezésére :)