Grenadine az aktuális VKF-ben azt mondta, gondolkodjunk magvakban. Ámde én hetek óta kenyérben gondolkodtam. A hűtőben pedig diót tárolunk december óta. Megálmodtam ebből egy diós kenyeret, de mivel nem vagyok gyakorlott kenyérsütő (még), kerestem hozzá egy receptet, megsütöttem, sikerült, szép lett, Valaki szerint máskor is süssek kenyeret. Ennél nagyobb elismerés nekem meg nem kell :)
Hozzávalók:
20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
35 dkg finomliszt (rétesliszt kellett volna, de nem volt itthon...)
2,5 dkg friss élesztő
3,5 dl langyos víz
5 dkg dióbél
1 evőkanál olivaolaj
2 mokkáskanál só
fél mokkáskanál őrölt kömény
frissen őrölt bors
2 teáskanál barnacukor
Kimértem 1,5 dl langyos vizet egy müzlistálba, belemorzsoltam az élesztőt és tettem bele egy teáskanál barnacukrot. A kelesztőtálba mértem a kétféle lisztet, és összekevertem. A maradék langyos vízbe kevertem az olivaolajat, a sót, őrölt köményt, őröltem bele feketeborsot, és beletettem a másik kanál barnacukrot is, majd összekevertem (gusztustalan lett, nem mondom :) Eközben az élesztő is elindult kicsit, ennek megörültem, azzal a mozdulattal öntöttem is a liszthez az élesztős és a vizes-fűszeres cuccot is, majd a dagasztókarok kezdtek dolgozni. Kb. 5 perc alatt szépen összeállta a tészta, itt bezártam a miki mókatárát a kelesztőtálat, és hagytam a tésztát a duplájára kelni. Közben teflonserpenyőben megpirítottam a diót, majd a mezzalunával szépen összeaprítottam.
Amikor a tészta megkelt, lisztezett felületre borítottam, megcsapkodtam kicsit, és belegyúrtam a diót, és veknit formáltam belőle. Vékonyan kiolajozott tepsibe tettem, bevágtam, és letakartam tiszta konyharuhával. Fél óra alatt újra megkelt, közben a sütő is bemelegedett. Sütés előtt vízzel megkentem, majd a 200 fokos sütőbe toltam, és 55 perc alatt készre sütöttem. Sütőrácson hagytam kihűlni.
Stahl Judi Enni jó c. könyvéből a recept
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése