A tesóm csinálta meg a múltkor a suhajdát, én meg gondoltam, hogy biztos mind megeszik, mire mi odaérünk. Aztán még volt belőle pár, mikor odaértünk a vadassal, és éreztem, hogy nekem is ki kell próbálni. Ez egy igazi nosztalgia-recept, a pécsi mama készítette el nekünk minden egyes alkalommal, amikor lementünk hozzájuk a hétvégére - nyáron egy-két hétre. Volt még mellé kókuszgolyó és szilveszterke is (alul barna, felül fehér és középen lukas, baracklekvárral összeragasztott kicsi linzerkarika). A suhajda nem egy bonyolult dolog, gyakorlatilag kicsit kell kevergetni a dolgokat, meg összemelegíteni, aztán mignonpapírba pakolni, és behűteni. Tegnap osztatlan sikert aratott.
Hozzávalók:
25 dkg margarin (úgyis, mint egy kockaráma :)
8 dkg kakaópor
18 dkg porcukor + 20 dkg cukor (ez vajon miért nem porcukor?)
20 dkg dió
1/2 dl tej
kis rum (esetleg rumaroma)
magozott meggy
24 db papírkapszli
Először is lecsepegtettem kb. egy fél üvegnyi magozott meggyet. Aztán megcsináltam a csokiszószt: felolvasztottam a margarint, majd belekevertem a kakaóport és a 18 dkg porcukrot. Igyekeztem innentől melegen tartani, amikor már nem akarta az igazságot, és sűrű volt, én bizony nyomtam bele egy kis rumot ide is :) Harmadjára jött a diós cucc: a dióba kevertem a 20 dkg cukrot, a fél deci tejet és rumot ide is. Aztán jött a pakolás: mignonpapír híján muffinpapírt pakoltam a muffinformákba, aztán minden papperbe 1 evőkanálnyi csokiszószt, majd 2 teáskanálnyi diós cuccot, 2-3 szem meggyet (inkább 3 legyen), és a végén lecsorgattam a tetejét csokiszósszal ismét. A hűtőbe mentek összedermedni. Fénykép nem készült, de a nővérkémnél megtekinthető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése