2009. december 26., szombat

Fűszeres-gyömbéres szilvaleves


  • 1/2 evőkanál margarin

  • 2 evőkanál karácsonyi golden syrup

  • 1/2 teáskanál gyömbér

  • 5 egész szegfűszeg

  • kevés egész fahéj

  • 5 egész szegfűbors

  • kevés szerecsendióvirág

  • 35 dkg fagyasztott szilva

  • 1 evőkanál citromlé

  • 2 evőkanál barnacukor

  • 1 dl szárazabb fehérbor

  • 4 dl víz


A margarint és a golden syrupot összeolvasztottam egy lábosban, és pár percig hagytam fortyogni. Utána belereszeltem a gyömbért, és azt is megfuttattam a szirupon. Hozzátettem a fagyott szilvát, majd a fehérbort és a vizet. Teatojásba tettem a darabos fűszereket, úgy mentek a levesbe, majd beletettem a citromléz is, a barnacukorral a végén állítottam csak be a leves édes ízét. Amikor a szilvák megpuhultak (15-20 perc), levettem a tűzről a lábost, kicsit hűlni hagytam, majd átturmixoltam. Nem tejszíneztem, nem levesbetéteztem, nagyon finom és ünnepi lett így is.


3 adag, Kiskukta kategóriagyőztes receptjét vettem alapul

2009. december 23., szerda

Boldog karácsonyt :)

Összeállt a menü a héten aztán. A leves és a főétel a receptversenyből származik, a desszert a múlt heti főzőiskolából. Az ebéd kútfőből :)


Ebédre lesz hagymaleves (sima hagymából) és mákos guba, vacsira fűszeres szilvakrémleves (gyerekbarátra alakítva), lazac leveles tésztában, borsmártással és csokiszuflé.


Minden kedves olvasómnak nagyon boldog karácsonyt kívánok!


2009. december 22., kedd

Fűszeres gyömbéres szilvaleves


  • 1/2 evőkanál margarin

  • 2 evőkanál karácsonyi golden syrup

  • 1/2 kávéskanál gyömbér

  • 5 egész szegfűszeg

  • kevés egész fahéj

  • 5 egész szegfűbors

  • kevés szerecsendióvirág

  • 35 dkg fagyasztott szilva

  • 1 evőkanál citromlé

  • 1 evőkanál barnacukor

2009. december 16., szerda

2009. december 10., csütörtök

Püspökkenyér Váncza módra

Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! Nos, nem Váncza sütőporral készült, viszont az ő süteményeskönyvükből. Ki akartam végezni a kamraszekrény ősrégi maradványait (aszalt gyümölcsök, keserűcsoki), kerestem egy püspökkenyér-receptet. Elméletileg biztos ebből is van családi változat, meg tojásfehérjegyilkos, nekem most gyorsabb volt fellépni a galériára egy szakácskönyvért. És a klasszikus a segítségemre is sietett.


Hozzávalók:



  • 4 tojás

  • 15 dkg cukor

  • 15 dkg liszt

  • 1 teáskanál sütőpor

  • 1/2 csomag bourbon vaníliás cukor

  • 6 dkg vágott dió (bátran mehet belőle több is)

  • 8 szem aszalt barack

  • 6 szem aszalt szilva

  • 8 dkg darabolt keserűcsoki

  • 1 marék aszalt vörösáfonya


A cukrot két egész tojással és két tojássárgájával 2-3 percig verettem a kézimixerrel. Fakanállal hozzákevertem a lisztet, a sütőport és a vaníliás cukrot. Belekevertem az aszalt gyümölcsöket, csokit és a diót, végül felvertem habnak a két tojásfehérjét, és óvatosan beleforgattam a masszába. Margarinnal kikent, kilisztezett őzgerincformába öntöttem, és 160 fokon jó sokáig (kb. 50 perc) sütöttem. Tűpróba, persze.


A Váncza-féle "A mi süteményeskönyvünk"-ből a recept alapja

2009. december 9., szerda

Nem al dente :)

Feltettem egy adag barilla minipennét főni. Főzési idő: 6 perc. Aztán megörültem, hogy a Mókamester szépen eljátszik a délelőtt szétszedett övem csatjával, és nekiálltam felesleges gyerekruhákat felpakolni a vonatkozó oldalra. Aztán főtt tészta illatot éreztem, alig 20 perc telt el. Hát nem lett al dente :))

2009. december 4., péntek

Kardamomos kávémousse a nemisbékaversenyre

Megint azt hittem, hogy feltaláltam a spanyol viaszt nemisbéka karácsonyi receptversenyére, hát tévedtem (tavaly a mákzserbónál gondoltam ugyanezt, azóta számtalan helyen láttam...).


Valami frissítő, nem klasszikus süteményen gondolkodtam, és egyszer csak beugrott, hogy kardamomos kávémousse lesz az (sosem hallottam még ilyesmiről ezelőtt, csak csokisat ettem). Erre kiguglizom, és kiderül, hogy ez egy tradicionális francia karácsonyi desszert. Sebaj, legalább nem nekem kellett kitalálnom az arányokat. Vagyis de, mert az eredeti recepthez képest húztam itt-ott. Baromi könnyű elkészíteni, a tavalyi feltételeknek is megfelel, hiszen akár előző este is el lehet készíteni, gyorsan megvan, és nem zserbó, nem beigli, nem mézes krémes. Viszont a kávé miatt nem gyerekbarát, de a gyerekek egyenek szaloncukrot :)) (enyém max. mandarint)


Hozzávalók:



  • 0,5 dl tej

  • 1/2 kávéskanál őrölt kardamom

  • 5 dkg barnacukor

  • 1 dkg Nescafé granulátum

  • 7 dkg keserű csokoládé

  • 2 dl tejszín

  • 3 lap zselatin

  • 4 evőkanál víz


A tejet a kardamommal feltettem melegedni, forrást követően lehalkítottam, és 10 percig főztem. Közben felolvasztottam a csokoládét egy bögrében a mikróban, és kimértem a barnacukrot és a neszkávét. Amikor a kardamomos tejnek lejárt az ideje, a fentieket egy tálba öntöttem és összekevertem. A zselatinlapokat egy lapostányérban vízbe áztattam, 5 percig úszkáltak. Közben a hideg tejszínből habot vertem, majd a kávés szószhoz szedtem át, és óvatosan összeforgattam. A zselatinlapokat előáztatásukat követően kihorgásztam a vízből, és a nagyobbik bádogbögrémben 4 evőkanál víz társaságában melegedésre ítéltem, hamar elolvadtak (max. 2 perc). Ekkor a kávés-tejszínes krémhez kevertem, és már szedtem is át a tálalásra szánt különböző formájú kis üvegpoharakba. 1 napot hűtöttem, mielőtt megkóstoltuk. Összesen 35 percet vett igénybe a fenti hadművelet, szerintem nem rossz, tekintve a kiváló eredményt :)


6 kis pohárkányi mousse lett belőle, az eredeti receptet a food24-en találtam