Töltött karalábé

Hozzávalók:

• 
  
  
  3 nagy vagy 4 kisebb karalábé
  
  
  


• 
  
  
  40 dkg darált pulyka
  
  
  


• 
  
  
  8 dkg rizs
  
  
  


• 
  
  
  1 kisebb hagyma
  
  
  


• 
  
  
  só, bors, biovegeta
  
  
  


• 
  
  
  1 gerezd fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  2-3 dl tejföl
  
  
  


• 
  
  
  liszt
  
  
  


• 
  
  
  1 csokor petrezselyem
  
  
  

A karalábékat megpucoltam, és karalábévájóval óvatosan kivájtam. Ezen a ponton még dönthettem volna úgy, hogy a bazi nagy karalábéimat félbevágom, és azokat luggatom, nem tettem, utólag megbántam. A kivájt karalábét igyekeztem nem megzabálni, hanem apróbb darabokra vágtam.

A darált husit összekevertem a rizzsel, sóztam, borsoztam, és a hagyma felét kis kockákra vágva is hozzákevertem, plusz az átnyomott fokhagymagirizdet. Ezzel a masszával megtöltöttem a karalábékat, ezeket egy jó nagy fazékba helyeztem. A maradék husiból golyókat formáltam, ezek szintén a lábosban végezték. Felöntöttem forró vízzel a cuccot, hogy jól ellepje, a vizet megsóztam és alapos mennyiségű biovegetát is kapott, valamint utánuk dobtam a hagyma másik felét, szintén kockázva. Hagytam felforrni, és 20 perc után belekerültek a karalábédarabok. Főttek további 30 percet, ekkor a tejföl-liszt keverékével behabartam (pontos arányokat nem mondok, nekem az istennek nem akart besűrűsödni, gyanakszom a lisztre, hogy valami nem kerek vele). Amíg a habarással összerottyant, összeaprítottam a petrezselymet, beledobáltam azt is, még a végén frissen őröltem rá borsot, és lehetett is tálalni.

Karalábémérettől és gyomorbőségtől függően 4-(5)-6 adag

Családi túrótorta

Nem tudom, anyám honnan szalajtotta a receptet, de nagyon jól tette. Pikpakk össze lehet rakni, és nagyon finom is. Egy időben minden születésnapomra ezt a tortát csinálta, mondván, a habos-babos-krémes torta tönkremegy a nagy melegben (merhogy nyári gyerek vagyok). Akkor egy időre herótom lett belőle, de pár év után az én repertoáromba is bekerült.

Tegnap társasozni mentünk, valami édeset szerettem volna vinni, ámde a házigazda lisztérzékeny-gyanús, tökéletes választás volt hát.

Hozzávalók:

• 
  
  
  50 dkg túró
  
  
  


• 
  
  
  2 dl natúr joghurt
  
  
  


• 
  
  
  15 dkg porcukor
  
  
  


• 
  
  
  1 citrom leve és lereszelt héja
  
  
  


• 
  
  
  2 dl tejszínből vert hab
  
  
  


• 
  
  
  3 evőkanál zselatinpor
  
  
  


• 
  
  
  1-1,5 dl tej
  
  
  

A túrót összekevertem a joghurttal, porcukorral, citrom levével és a citrom lereszelt héjával. Jelen esetben narancshéjat reszeltem bele, ez igen pikánssá tette, csak javasolni tudom mindenkinek. Felvertem a tejszínt habnak*, és hozzákevertem a masszához, majd a tejben lassú tűzön felolvasztottam a zselatint, és azt is belekevertem. Kibéleltem a kapcsos tortaformát alufóliával, beleöntöttem a cuccot, és már ment is a hűtőbe. Kb. 1 óra alatt szépen összeállt, onnantól lehet szeletelni.

Megjegyzés: a masszába lehet gyümölcsöt keverni, eperrel, málnával biztos nagyon finom, mással még nem próbáltuk. Persze lehet alá sütni piskótát 2 tojásból, és a tetejét gyümölccsel megzselézni, de nálunk önmagában is megállja a helyét.

* A habverés ezúttal nem sikerült. Valószínűleg nem szerette a tejszín, hogy nem volt behűtve, ellenben 30 fok volt. Az elsőt kidobtam, a második próbálkozásnál időben észleltem a túrósodást, és egy szolid vállrándítás kíséretében beleöntöttem a cuccba. Így is jó lett.

Nyári tervek kördése

Fakanál asszony ismét megdobott egy labdával, hálás vagyok a lavina indítójának és neki is, legalább eltöprengtem kicsit a jövőmön :)

Vannak nálam visszatérő nyári dolgok, gondolom, mint mindenki másnál: gyümölcsleves, sok-sok lecsó, nagyon sok salátavacsora. Tavaly csatlakozott a töltött paprika, ezt idéntől nem szeretném többet hanyagolni.

És amit a fejembe vettem erre a nyárra: nekilátok megint egy rumtopfnak. Eddig ugyanis moes:rumtopf = 1:1. Első évben nagyon jól sikerült, a másodikban a szilvarétegnél felborult a rumtopf lelki egyensúlya, és ki kellett dobni az egészet. De nem adom fel! Ezért is volt nagyon jó a kördés, hiszen most kell indítani a projektet. Ki szeretném próbálni végre a gazpacho-t is, és a kovászos uborkát is gyakorolni fogom (ott az eredmény 1:0 a javamra :) Sárgabaracklekvárban is gondolkodom.

A többi majd adja magát, ti meg jól elolvashatjátok itt. Kérem, kapcsolja ki.

Továbbadom, csak kinél nem járt még vajon? Vörösvárnál talán még nem láttam válaszokat, és t3 terveit sem ismerem.

Szolgálati kérdemén(y)

tessék mondani, azt hogy tudom megakadályozni, hogy az avokádós túrókrémhez ne kommenten állandóan az a spam-es cucc be? máááá nagyon elegem van, hogy állandóan moderálok.

Etyek

Soha nem felejtem el az elsőt :) Esőbe hajlott, hideg volt, öten voltunk V-vel és kis családjával (ebből két igencsak kiskorú). Uncle Joe összevásárolt egy csomó üveg bort, megbarátkoztatott egy Vida cuvée-vel, később nagyon röhögtünk. És azóta lelkes híve vagyok a Etyeki pincefesztiválnak. Vasárnap már délután határoztuk el, hogy kimegyünk, egyből azután, hogy elmúlt a fejfájásom. Busz, kis séta, és máris a körpincéknél kortyoltuk az első pohárral. Aztán a másodikkal, a harmadikkal... Igyekszem olyan borokat választani, amit nem ismerek, kár, hogy nem sikerül megjegyezni, hogy mi volt finom. Üres kézzel sem tértem eddig haza, idén egy nevemre szóló bort választott a Kedves, és a nővéremre is vár egy kis finomság :)

Zöldséges rizs

Hozzávalók:

• 2/3 bögre rizs


• 25 dkg fagyasztott zöldség (Iglo, kertészné módra)


• 2 evőkanál olaj


• só, bors, szerecsendió


• 2 evőkanál camping sajt

A felforrósított olajra dobtam a rizst, szépen megpirítottam, majd felöntöttem 1,5 bögre vízzel. Rögtön bele is hajintottam a zöldséget, fűszereztem, és hagytam az egészet lassan főni. Kb. 20 perc után lezártam, de még a hűlő kerámialapos tűzhelyen hagytam, egy konyharuhával pluszban lefedve. Tálalás előtt belekevertem a camping sajtot (retró változat).

2 adag

Hivatkozásfigyelés

Hát én is hiú vagyok, és figyelem a statisztikákat. Már a múltkor is láttam, hogy van egy fura hivatkozás a blogomra, de aztán elfelejtettem. Most nézem megint, és nem csalás, nem ámítás, a perverziólapon ki vagyok linkelve :) Én sem találtam magam elsőre, alul jobbra van egy olyan kategória, hogy gasztronómiai perverziók. Vicces :)