Rövid emlékeztető magamnak, hogy számonkérhető legyek: tartozom egy kicsivú-féle és egy nemisbéka-féle kördéssel, a karácsonyi kacsasült és a lencseleves receptjével.
Egyebekben pedig nagyon boldog új évet kívánok!
:)
2008. december 30., kedd
2008-as restancia + BÚÉK
2008. december 23., kedd
2008. december 13., szombat
Mákzserbó - karácsonyi receptverseny desszert szekció
Ha karácsony, akkor hal, mák, beigli, szaloncukor, töltött káposzta, zserbó, kocsonya, halászlé, borleves. Ha karácsony, akkor mák, zserbó. Mák, zserbó. Mák, zserbó. Mákzserbó? Igen, mákzserbó. Halvány lila segédfogalmam nem volt, hogy létezik-e ez az édesség, de őszintén szólva nagyon nem is érdekelt. Jó, kigugliztam, láttam, hogy létezik, de annyira izgatott a kis ötletem, hogy egyedül kívántam megvalósítani. Elővettem a két éve megénekelt Kismama-féle receptet, a diót mákra cseréltem, és meg is voltunk. Szerényen azt kell mondjam, hogy nagyon-nagyon nem nyúltam mellé. Aztán miközben már a kisült tészta hűlt, és már csak a csokoládéborítást várta, megnéztem Nemisbéka blogját, és mit látok? Egy mákos zserbót :)
Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 tojás
2 dkg élesztő
10 dkg + 2 kávéskanál cukor
30 dkg margarin
csipetnyi sütőpor
1 dl tej
Továbbá
15 dkg darált mák
15 dkg porcukor
baracklekvár
15 dkg keserű csokoládé
2 evőkanál olaj
Az élesztőt a tejben a két kanál cukorral felfuttattam. Közben kimértem a lisztet és a cukrot, hozzákevertem a sütőport, beleütöttem a tojásokat, majd jött az élesztős cucc, végül belecsípkedtem a margarint, és villámgyorsan összegyúrtam. A tésztát aztán háromba szedtem, kettőt a hűtőbe raktam, a harmadikat vékonyra kinyújtottam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, és kezdődött a rétegezés: a tésztára lekvár, aztán a cukros mák fele, tészta, lekvár, mák, a tetejére tészta. Villával megszurkáltam a tetejét, és 170 fokos sütőben fél órát sütöttem, aztán hagytam kihűlni. Másnap a csokit gőzfürdőben felolvasztottam, hozzákevertem az olajat, és bevontam vele a mákzserbóm tetejét. Néhány napig érdemes állni hagyni, hogy a tésztarétegek jól megszívják magukat a töltelékkel.
2008. december 12., péntek
Szőlős csirke tokaji mártással - karácsonyi receptverseny főétel szekció
Hozzávalók a húshoz:
1 csirkemellfilé
1 dl száraz fehérbor (esetünkben chardonnay)
0,5 dl tokaji aszú
2 evőkanál olaj
2X2 evőkanál vaj
1 fürt piros szőlő (megszámoltam, 33 szem volt)
só, bors, chillikeverék, cayenne-i bors
Hozzávalók a mártáshoz:
2 evőkanál mazsola
kb. 1 dl tokaji aszú
2 tojássárgája
2 dl tejszín
2 teáskanál méz
1 evőkanál vaj
só, bors, chillikeverék
Előző nap: a mazsolát felforraltam az aszúban, és félretettem. A szőlőt megmostam, leszemeztem, megszárítottam, és visszatettem a hűtőbe. *
Aznap: a csirkemellről leválasztottam a " madárkákat" , a nagyobb darabokat széltében félbevágtam. Sóztam, borsoztam, és a 2 evőkanál olaj - 2 evőkanál olvasztott vaj kombóban gyorsan elősütöttem. Jénai tálba sorjáztam a hússzeleteket, és felöntöttem a két bor keverékével, rácsípkedtem 2 evőkanálnyi vajat, ráöntöttem a sütésből visszamaradt zsiradékot. Megszórtam félbevágott és kimagozott szőlővel, valamint egy csipetnyi cayenne-i borssal és egy kávéskanálnyi chillikeverékkel. Alufóliával lefedtam, 220 fokos sütőbe toltam, és jó 40 perc alatt készre pároltam a hússzeleteket.
Eközben feltettem főni a mazsolás rizst, ezt nem fejtem ki, rizst mindenki tud főzni, vagy legalábbis azt állítja magáról :)
Aztán pedig elkevertem a tejszínt, a mézet és a két tojás sárgáját egy mélyebb tálban. Amikor a húsok megpuhultak, a szőlős hússzeleteket egy másik jénaiba szedtem át, lefedtem alufóliával, és visszaraktam a lekapcsolt, de még meleg sütőbe melegentartás céljából. A visszamaradt boros lét az aszúban ázó mazsolához öntöttem, gyorsan összeforraltam, majd hozzácsurgattam a tejszínes elegyet, beletettem az evőkanálnyi vajat, sóztam, borsoztam, pici chillikeveréket szórtam bele, és összemelegítettem.
Tálaláskor a mazsolás rizst egy vízzel öblített tálkába szedtem, lenyomkodtam, majd a tányért rátettem és átfordítottam. Mellészedtem 2-2 szelet húst, elrendeztem a tetején a szőlőszemeket, és szépen körbelocsoltam a finom boros mártással.
3 adag, Stahl Judit receptje alapján dolgoztam
* Sokat gondolkodtam rajta a főzés közben és utólag is, mit is jelent, hogy az étel előkészíthető előző nap vagy esetleg annál is korábban. Klasszikus lehet egy pulykatekercs például, amit már akár novemberben betekerünk, a mélyhűtőbe tesszük, és szenteste csak berakjuk a sütőbe, köretet, esetleg mártást készítünk mellé és bezsebeljük az elismerő pillantásokat. Sok esetben szerintem az is előkészítést jelent viszont, hogy a hozzávalókat korábban meg tudjuk pucolni, esetleg feldarabolni. Vagy az is segítség lehet saját magunknak, ha az alapanyagokat előre ki tudjuk mérni, a borosüveget kinyitni, nem is hülyeség, szerintem én fogok még ilyet csinálni, mert sok esetben nem a főzés maga tart sokáig, hanem a kipakolás, mérés, hiszen tudja ezt minden háziasszony. Miért ne lehetne előző nap dobozban előkészíteni a lisztet, vajat, ki tudja, mit? Na nem futtatom tovább itt az eszmét, lényeg, hogy az én receptem klasszikus értelemben nem is biztos, hogy megfelel a kiírásnak, de ezt majd a t. zsűri eldönti.
2008. december 5., péntek
Sertésragu aszalt paradicsommal
Az úgy volt... hogy tegnap valaki eszembe juttatta a nemisbékánál fellelhető aszalt szilvás sertéscsíkok című műremeket. Az már korábban debütált is nálunk, szerettük. És akkor kitaláltam jól, hogy ma az lesz az ebéd, valahogy illene az advent hangulatába egy kis gyümölcsös balhé. Ember reggel elment a hiperbe, szerzett hozzá húst, csak az hiányzott hozzá (gondoltam én). Megjegyzem, nem húsért ment a hiperbe, azt a sarki hentesnél is beszerezhette volna, hanem lelkiismeretfurdalásból, mert este finoman megérdeklődtem, hogy ha az ablakba raktam volna a csimmámat, a télapó tojt volna-e bele valamit reggelre, ő meg elárulta, hogy nem, én akkor lelkiismeretfurdalást keltve duzzogni kezdtem, aminek egyenes következménye lett, hogy ő reggel a hiperben kezdett. Ez mellékszál, de ki kellett írni magamból. Na szóval, gyerek eltranszferálva sétálni, anya alkot a konyhában. Nézem a hozzávalókat: hogyaszondja aszalt szilva. Nem találom, pedig esküdni mertem volna... Száraz fehérbor. Bakker, van több üveg tokaji, sose fogjuk kinyitni őket, egyéb nincs. Ezen a ponton beláttam, hogy vagy lemegyek a boltba (nem opció, szoros napirend volt mára az esti télapóünnepség miatt), vagy kitalálok valami mást. Véletlen találtam a kamrafiókban aszalt paradicsomot (korábban azt néztem aszalt szilvának), innen már sínen voltunk, mint József Attila (bocs).
Hozzávalók:
45 dkg sertéscomb
1 nagy fej hagyma
12 szem aszalt paradicsom
3 gerezd fokhagyma
1-1 fél kávéskanálnyi bazsalikom és oregano
frissen őrölt vegyesbors
1 húsleveskocka
fél dl paradicsompüré
olivaolaj - sima és csípős-fokhagymás
2 evőkanál liszt
Az aszalt paradicsomokat félbevágtam, a fokhagymát felszeleteltem, majd meglocsoltam némi csípős-fokhagymás olivaolajjal, és megszórtam a zöldfűszerekkel. Kicsit hagytam összeérni, eközben felvágtam a sertéscombot apróbb kockákra, megszórtam a liszttel, majd a sima olivaoljon körbepirítottam. Felöntöttem annyi vízzel, ami jól ellepte, beledobtam a leveskockát, az aszalt paradicsomos keveréket, őröltem rá sok vegyesborsot, hozzákevertem a paradicsompürét, és a félkarikákra vágott hagymát. Ezt a ragut 1 órán keresztül alacson hőmérsékleten rotyogtattam, féltávtól fedél nélkül (:-) Sokszínű pappardelle tésztát főztem hozzá köretnek.
3 adag
2008. november 17., hétfő
Spenótos lasagne
Hozzávalók:
A spenótos részhez:
25 dkg leveles spenót
1 dl tejszín
reszelt parmezán
1 gerezd fokhagyma
só, fehérbors, pici olaj
A besamelhez:
4 dkg vaj
1 púpozott evőkanál liszt
4 dl tej
só, fehérbors, szerecsendió
1 tojás sárgája
Továbbá 20 dkg lasagnetészta.
A spenótos szmötyihez a leveles spenótot egy kicsi olajon az átnyomott fokhagymával összepároltam, majd sóztam, borsoztam, beleöntöttem a tejszínt és belereszeltem a parmezánt, és pár percig rotyogtattam.
Utána elkészítettem a besamelmártást. Aztán meg szépen összerétegeztem. Alulra a besamelből tettem, aztán tészta, spenótos szmötyi, besamell stb. A tetejét besamel zárta, így, lefedve toltam a sütőbe 180 fokra, majd 45 perc után megszórtam reszelt parmezánnal, amit kicsit rásütöttem.
3 személyes adag
2008. november 15., szombat
Zöldséges (vad)rizsleves
Addig gyorsan eljutottunk, hogy a tegnapi sertéspörkölt (ebéd) illetve mustáros pulyka (vacsora) után valami húsmentes kéne. Hát legyen spenót. De legyen leves is. Már majdnem kitört a hetes fokozatú hiszti, hogy miért nem tudjuk már megint, mit főzzünk, amikor a pasim jótékonyan javasolta, hogy fáradjak fel a galériára, csapjak a hónom alá egy leveses szakácskönyvet (merthogy három is van belőle), és lapozgassunk. És tessék, találtunk is nemhúsos, nemhalastengeriherkentyűs, nem K betűs zöldségeket tartalmazót. Vadrizs mondjuk sem itthon nem volt, sem a bótban, szelídrizzsel helyettesítettem, kiváló így is.
Hozzávalók:
1 nagy szál póréhagyma
5 szárzellerlevél
2 nagy répa
2 evőkanál vaj
2 evőkanál liszt
3/4 bögre rizs
2 l csirkealaplé
2 dl tejszín
só
petrezselyem és snidling a díszítéshez
A vajat megolvasztottam, és rádobtam a félkarikázott póréhagymát, kis kockákra vágott répát és a szintén félkarikázott szárzellert, majd 5 percen át, gyakran megkeverve, pároltam. Ekkor lejjebb vettem a hőt, rászórtam a lisztet, és további 3 percig folyamatosan kevertem, majd fokozatosan felengedtem a húslével. Megsóztam, beleborítottam a rizst, és nagyjából 25 perc alatt készre főztem. Ekkor felmelegítettem a tejszínt, és melegen a leveshez öntöttem. Tálaláskor frissen aprított petrezselyemmel és snidlinggel szórtuk meg az egytálételnek is beillő jó kis sűrű levest.
8 adag, a Book of soups c. remek alapján
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)