Csirke vadász módra

Hozzávalók:

• 
  
  
  8 csirke alsócomb
  
  
  


• 
  
  
  1 kis fej hagyma
  
  
  


• 
  
  
  25 dkg barna csiperkegomba
  
  
  


• 
  
  
  2 gerezd fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  5 dkg vaj
  
  
  


• 
  
  
  2 evőkanál olaj
  
  
  


• 
  
  
  1 fakanál liszt
  
  
  


• 
  
  
  1 evőkanál paradicsompüré
  
  
  


• 
  
  
  1 evőkanál tárkony
  
  
  


• 
  
  
  2 evőkanál petrezselyem
  
  
  


• 
  
  
  só, vegyesbors
  
  
  


• 
  
  
  2 dl száraz fehérbor
  
  
  


• 
  
  
  3 dl húsleves
  
  
  

A combokat megszabadítottam a bőrüktől, megmostam, megszárítottam (mindezt azután, hogy megbeszéltük Valakivel, hogy mindketten felsőcombra gondoltunk). Felolvasztottam a vajat, hozzáadtam az olajat, azon 2 adagban kicsit körbefehérítettem a combokat, majd kihorgásztam és félretettem őket. A szeletelt gombát, apróra vágott hagymát és az átnyomott fokhagymát a lábosba öntöttem, kevertem rajta egyet, lefedtem, és 6 percig pároltam. Megszórtam a liszttal, alaposan elkevertem, és szép folyamatosan felöntöttem a borral, hogy a liszt ne csomosítsa be, majd az alaplével. Ebbe kevertem a paradicsompürét, sóztam, borsoztam, és visszaraktam bele a csirkéket. Amikor már jó 40 perce főttek, hozzáadtam a tárkonyt és a petrezselymet, és további 15 percet főztem. Ekkor kiszedtem a csirkéket, és alaposan kiforraltam a szószt, hogy besűrűsödjön.

4 adag, Joanne Harris-Fran Warde Francia piacában találtam

Szingliebédek

Valaki a szokásos ún. No Gilrs hétvégére távozott a Balatonra, én meg úgy lemerítettem magam a szombat délelőtti kínai piacolással, hogy egyértelműen pihenésre ítéltem magam. Ergó abból kellett gazdálkodni, ami volt itthon, és feladat volt, hogy minél kevesebbet álljak. Maradéktalanul eleget is tudtam tenni a kihívásoknak ezzel a két egyszerű ebéddel.

Hagymás tepsis krumpli:

• 
  
  
  2 nagyobb krumpli
  
  
  


• 
  
  
  2 kisebb hagyma
  
  
  


• 
  
  
  4 dkg füstölt szalonna
  
  
  


• 
  
  
  só
  
  
  


• 
  
  
  teáskanálnyi vaj
  
  
  

A sütőt bekapcsoltam 200 fokra. Egy kis tűzálló edényt vékonyan kivajaztam. A megmosott, héjas krumplit 3-4 mm vastagságúra karikáztam, kicsit vastagabbra karikáztam a hagymát. Jött a rétegezés: krumplikarikák, só, hagymaszeletek, majd még egy ilyen sor, a tetejére krumpli került, majd a szeletekre vágott szalonna. Alufóliát tettem rá, majd ment a sütőbe, 45 percet sült letakarva, majd 15-öt fedetlenül.

Egyszemélyes adag (nemvega)

Zöldséges rizs:

• 
  
  
  1 bögre rizs
  
  
  


• 
  
  
  1 bögre mexikói vegyes zöldség (ezt lehetne növelni 1,5-re)
  
  
  


• 
  
  
  1 szál újhagyma
  
  
  


• 
  
  
  1 gerezd fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  só, fél teáskanál provanszi fűszerkeverék, vegyes bors
  
  
  


• 
  
  
  kis olaj
  
  
  


• 
  
  
  reszelt sajt
  
  
  


• 
  
  
  1 tojás
  
  
  

A forró olajon alaposan kifehérítettem a rizst, majd felöntöttem kétszerannyi vízzel és még egy picivel. Hozzákarikáztam az újhagymát, belenyomtam a fokhagymát, sóztam, fűszereztem, hozzáöntöttem a zöldségeket, forrásba hoztam, majd a legminimálisabbra halkítottam. 18 percig otthagytam, majd reszeltem rá sajtot (pannóniát találtam), ráütöttem egy tojást és alaposan átkevertem.

2 adag (végülis csak hazajön :)

Krumplis tarhonya (öregtarhonya)

Mint említettem volt, Apa alföldi származású. Az ő interpretálásában volt gyakori vendég a konyhánkban a krumplis tarhonya, hol (galamb)hússal, hol kolbásszal, hol anélkül. Péntek este belémvágott a felismerés, hogy ezt kell előállítsam. Sajnos receptem nem volt ehhez a tipikus pásztorételhez, csak halvány emlékeim, de végül utánaolvastam a neten egy kicsit, majd vasárnap délelőtt nekiestem az én variációmnak.

Hozzávalók:

• 
  
  
  10 dkg füstölt szalonna
  
  
  


• 
  
  
  1 nagy vöröshagyma
  
  
  


• 
  
  
  25 dkg tarhonya
  
  
  


• 
  
  
  10-15 centi kolbász
  
  
  


• 
  
  
  1 evőkanál pirospaprika
  
  
  


• 
  
  
  1 paprika
  
  
  


• 
  
  
  1 nagy paradicsom
  
  
  


• 
  
  
  3-4 krumpli
  
  
  


• 
  
  
  só
  
  
  

A szalonnát felkockáztam, és egy jó nagy lábosban kiolvasztottam a zsírját. Amikor szinte teljesen kisült belőle, kiszedtem a szalonnadarabokat, mert nem akartam, hogy megégjenek. A tarhonyát nagyjából megpirongattam a zsíron, a végefelé hozzáadtam a nagyon apróra vágott hagymát, kicsit később pedig a kockázott paradicsomot, paprikát. Ezt a jó kis lecsós alapot szórtam meg - a melegről lehúzva - a pirospaprikával (ne sajnáljuk, jó nagy adag kaja lesz, kell neki a szín), majd felengedtem egy csomó vízzel, a tarhonya úgyis elfővi majd. Sóztam, és közepes melegben otthagytam. Amikor a tarhonya már majdnem teljesen megfőtt, a nagyobb kockákra vágott krumplit is hozzáadtam, szükség szerint öntöttem utána további vizet és egy kis sót, és már csak azt kellett megvárni, hogy a krumpli puhára fője magát. Ecetes almapaprikával, csalamádéval, bélpoklosoknak friss fehér kenyérrel tálalandó. Esetleg tejföllel.

4-6 adag

Sült oldalas

Vannak napok, amikor semmi nem akar sikerülni. És ha a konyhában semmi nem akar sikerülni, akkor extahisztis leszek. Persze aztán ráfogtam a Petőfire, mármint nem a költőre, hanem a rádióadóra. A kedvemet. Olyan idegesítő zene szólt, hogy amikor a sírógörcs szélén lerogytam egy székre, akkor jöttem rá, hogy erre fogom fogni.

Az volt a terv, hogy paradicsomos káposzta, sült oldalassal. És a káposzta nem lett elég piros, ellenben besűrűsödni sem akart. Később, amikor Valaki délután a langyosra hűlt paradicsomos káposztát merőkanállal ette a nagy fazékből, megkért engem szépen, hogy máskor is rontsam így el :) Na de térjünk vissza a sült oldalasra, azt csak kicsit sikerült ugyanis eltolni. Sótlan lett egy csöppet.

Hozzávalók:

• 
  
  
  negyed kiló oldalas
  
  
  


• 
  
  
  2 evőkanál mangalicazsír
  
  
  


• 
  
  
  1 kisebb, jó érett paradicsom
  
  
  


• 
  
  
  1 kis hagyma
  
  
  


• 
  
  
  2 gerezd fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  só, bors, őrölt kömény
  
  
  

A zsírt egy mély sütőedényben, fölül, a kerámialapon megolvasztottam, majd körbepirítottam az oldalast. Lehúztam a melegről, és mindkét oldalán megsóztam, a hagymát félkarikákba, a fokhagymgerezdeket 3-3 szeletbe vágva, a paradicsomot negyedelve mellétettem, a zsírba. Megborsoztam, fél kávéskanál őrölt köménnyel ízesítettem a zsírt, lefedtem, és 180 fokos sütőbe raktam. Időnként meglocsolgattam, megforgattam, így sült kicsit több, mint egy órát. Ízre végül is finom lett, de valahogy nem olyan porhanyós-szaftos (talán túlsütöttem?), mint a nagymamámé volt régen, és hát sótlan. A zsírja ellenben :)

2 személyes adag, ha feltétnek esszük

Marhahúsleves + főtt marha meggymártással = VKF XIV.

Először ököruszálylevesre gondoltam, egész egyszerűen rá voltam kattanva. Aztán eszembe jutott, hogy az is milyen jó kis magyaros (egyúttal menzás :) , hogy főtt marhahús, meggyszósz, főtt krumpli. Úgyhogy összekötöttem a kettőt, lett is belőle egy menü. Ha éhesek maradnánk, mákos gubával zárhatjuk az ebédet.

Marhahúsleves:

• 
  
  
  1 kg marha felsál
  
  
  


• 
  
  
  1 csomag leveszöldség, vagy ennek alkatrészei (sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé, petrezselyem, kel), nálam további 2 szál sárgarépa
  
  
  


• 
  
  
  1 fej hagyma
  
  
  


• 
  
  
  1 fej fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  15 szem egész bors
  
  
  


• 
  
  
  só
  
  
  


• 
  
  
  pici sáfrány
  
  
  


• 
  
  
  4 szem szegfűbors
  
  
  


• 
  
  
  őrölt szerecsendió
  
  
  

A marhahúst bő hideg vízben feltettem főni, csak a borsot tettem mellé kezdetben. Amikor felforrt, lehalkítottam, hogy épp csak gyöngyözzön, és megsóztam a vizet. 2 óra elteltével utánaküldtem az összes zöldséget és a fűszereket, újra megsóztam, és további kb. 1,5 órára magára hagytam. Amikor a hús már puha volt, azt kihorgásztam és egy szép nagy tányéron, alufóliával lefedve melegen tartottam. A levest átszűrtem és szétszedtem alkatrészeire. A sógorom kívánságára csigatésztával tálaltam.

Jó nagy adag lett, de hát húslevest nem is lehet keveset főzni. Hatan ettünk belőle, a maradék megy a mélyhűtőbe, jó lesz az még szűk esztendőkre :)

Főtt marha meggymártással, főtt krumplival:

• 
  
  
  főtt marhahús
  
  
  


• 
  
  
  főtt krumpli
  
  
  


• 
  
  
  2 üveg magozott meggybefőtt
  
  
  


• 
  
  
  3 szem szegfűszeg
  
  
  


• 
  
  
  fahéj
  
  
  


• 
  
  
  reszelt citromhéj
  
  
  


• 
  
  
  kb. 30 dkg cukor
  
  
  


• 
  
  
  2 dl tejszín
  
  
  


• 
  
  
  1 dl tejföl
  
  
  


• 
  
  
  5 teáskanál étkezési keményítő
  
  
  

Az egyik meggybefőttet levesestül, a másikat leszűrve egy nagyobb lábosba öntöttük, alaposan megcukroztuk, megszórtuk reszelt citromhéjjal (csak zacskós volt itthon, épp tegnap szanáltam a citromokat), majd egy teaszűrőben tettük mellé a szegfűszeget és a fahéjat, és főni tettük. 10 perc forralás után kihorgásztuk a teaszűrőt, a meggy egy részét pépesítettük merülőmixerrel, majd behabartuk a tejszín-tejföl-keményítő kombóval. Rottyant egy igen picit, és már szedtük is le a kerámialapról, nehogy a keményítő túlforrjon. A főtt krumpli és a szeletelt marhahús mellé tálaltuk. Elsöprő volt a siker :) A kivitelezésben muzsika volt segítségemre.

8 adag

Új lakás, új piac

Mert az úgy van, hogy az ember lánya járjon oda piacra, ahol lakik. Esetleg ahol dolgozik. Még esetleg, ami normális és útba esik :) Amikor Kelenföldön laktam, jártam a Fehérvári úti piacra (fúj), meg a Kelenföld városközpontnál lévőre, azt szerettem. Amikor a Keletinél, akkor alapvetően a Lehelre jártam, nem mintha az lett volna a legközelebb, de mire összeszedtem magam és a gondolataimat egy átlag szombaton, addigra a (kitelepített) Garay már bezárt. A Lehel meg negyed órára volt trolival, ismertem az árusokat, hol kell húst venni, és hol nem kell semmitse. Mindeközben a Hold utcára járok hétközben időnként gyümölcsért (na meg palacsintáért, sült hekkért :)

És hát új lakás, és akkor új piac. Épp ideje megismerkednem tehát a Bosnyákkal. A karácsonyi bevásárlás egy részét már ott intéztük, a karácsonyfa is onnan jött meg még néhány dolog (including istenijó savanyúság). Tegnap délelőtt is ott jártunk, és egyelőre elégedett vagyok. Hűtő javarészt feltöltve, a húsos normálisnak tűnt, a tojás gyönyörű és nagy, a 20 szál nárcisz szép, és még szilvalekvárt is vettem hirtelen felindulásból. Jók leszünk mi ketten együtt, a Bosnyák és én :)