2007. október 6., szombat

Zorba konyhája


Avagy gasztrobeszámoló Görögországból. A képek megtévesztőek egyébként, nem csak ittunk, ettünk is :)



Például majdnem minden helyen és minden alkalommal ettünk tzatzikit. A végén már félő volt, hogy tzatzikimérgezést kapunk. Így kipróbálhattunk mindenféle tzatzikit, fokhagymásabbat, kapormenteset, kaprosat. Egy biztos, hogy nem salátaként eszik, mint én eddig hittem, hanem szigorúan előételként, finom kukoricás kenyérrel tálalva. Ettünk egyébként görögsalátát is, ezt valahogy nem sikerült megörökíteni. No és ez sem úgy néz ki, mint eddig gondoltam, sokkal kevésbé szofisztikált. A paradicsom bazi nagyra van vágva, a lilahagyma is nagyobbra, mint gondoltam eddig. És a feta egyáltalán nincs felkockázva, csak rávágnak egy szelettel, kis zöldfűszer rá, aztán csókolom. A tzatziki hátterében a görög kőbányai világos, a Mythos látható (sokkal jobb ám, mint a kőbányaink). Ahogy a görögsalátát, úgy a főételeket sem sikerült valahogy megörökíteni, pedig mindenféléket kipróbáltunk. Húsundoritiszt is kaptam a végére.






Helyi bort minden étteremben lehet kapni, és majdnem mindenhol ilyen fémbögrében szolgálják föl. Az egészen jó asztali bortól a kerítésszaggatóig többfélét próbáltunk... Vizet egyébként majdnem mindenhol adnak automatikusan, kérdés az, hogy ezért automatikusan felszámolnak-e fél örót fejenként, vagy ajiba adják a csapvizet.






Ittunk frappét is, mégse hagyható ki, ha már ott jár az ember lánya. A fiúknak nem nyerte el a tetszését, úgy kell nekik. Azért ha őszinte akarok lenni, én is jobban szeretem a csíkos kávét a Vianban :)









És ha már kávészekció, a kedvenccé vált kávézónk Cafe au lait-je, amit a pösze pincérő csak Ollénak ejtett :) A bögréket sajnos nem sikerült meglovasítani :(









Voltunk piacon is Athénban. Megállapítottuk, hogy az ÁNTSZ-vizsgát nem biztos, hogy megugrotta volna a piac, de sebaj. A lógó csirkés, birkafejes, csigás, tengeriherkentyűs képektől megkímélem a T. olvasót, mutatok viszont olivásat. Egyébként szőlőt szereztünk be a piacon rendszeresen, isteni jó szőlőt, édeset, sárgát, magnélkülit.






Végül, egy bazsalikomos kép. Döbbenet, hogy mennyi helyen láttunk csak úgy bazsalikomot, az egyik útmenti kis benzinkúton félszobányi kiterjedésben burjánzottak.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése