Jöhet a feketeleves!

Akarom mondani, feketeszedres-áfonyás-joghurtos gyümölcsleves. A múlt heti Nők Lapjában volt a Beleznay Tamásos oldalon három gyümölcsleves, el is határoztam, hogy azt nekem mind végig kell próbálni. Az áfonyaleves lett az első, de gyorsan kavartam rajta egyet, lett bele szeder is, előnyére szerintem.

Hozzávalók:

• 
  
  
  összesen 30 dkg áfonya és feketeszeder vegyesen
  
  
  


• 
  
  
  1 lime és 1 citrom reszelt héja
  
  
  


• 
  
  
  1 dl tej
  
  
  


• 
  
  
  1 nagy doboz natúr joghurt
  
  
  


• 
  
  
  1 evőkanál méz
  
  
  

A fenti hozzávalókat botmixerrel összeturmixoltam, és hűtve tálaltam.

3 adag

Ribizli-málna krémleves

Ha már a ribizli-málnalekvár projekt az idén elmarad, pedig oly nagyon készültem rá, legalább egy leves kárpótoljon.

Hozzávalók:

• 
  
  
  1 doboz ribizli
  
  
  


• 
  
  
  1 doboz málna
  
  
  


• 
  
  
  5 dl tej
  
  
  


• 
  
  
  1 dl tejszín
  
  
  


• 
  
  
  3 evőkanál cukor
  
  
  


• 
  
  
  fél lime reszelt héja
  
  
  

A ribizlit lemostam, leszáraztam, az őt ellepő vízmennyiségben, a cukorral együtt felforraltam és fél órát rotyogtattam. Amikor jól megfőtt, a lé nagy részét leszűrtem, egy keveset hagytam azért rajta, majd utánaküldtem a málnát, a tejet, tejszínt, és jól leturmixoltam. A végén belereszeltem a limehéjat, és alaposan behűtöttem. Részemről utócukrozást igényelt volna a leves, de cukorbeteg ebédelt velünk, így ez kimaradt.

4 adag, a recept alapja Beleznay Tamástól származik a Nők Lapjából

Sószegény diéta

Amikor Ausztráliában, Perthben két hetet laktam Gemma családjánál, jó angolszász módra az anyukája minden este főzött valami meleget. Sült húst, párolt zöldséggel, héjában krumplival, általában. Napokig nem jöttem rá, hogy mi a bajom az egyébként ízletes étellel. Szinte tökéletesen sótlan volt. Aztán kértem egy kis sót, és sínen voltunk, mint József Attila.

Na ilyesmit nem csinálhatok én mostanában. Orvosilag sószegény életmódra lettem ítélve, persze a nyaralás alatt nagyon nem sikerült betartani, de előtte majdnem egy hétig és mostantól figyelek. Nem mondom, hogy jól esik, de a nemes cél érdekében tökéletesen kivitelezhetőnek tartom a dolgot. Hozzáteszem, teljesen sómentesre nem vettem a figurát, azt nem tartom nagyon jó ötletnek nyáron, de figyelek. A dolog lényege úgysem ott van, hogy teszek egy nagyon kevés sót a lecsóba vagy a főzelékbe. Az egész ott kezdődik inkább, hogy felvágott, májkrém, sajt, az nem játszik (ahogy a csapvíz sem). Helyette viszont lehet nagyon finom vajas kiflit enni, lehet főzni hozzá keménytojást, lehet sok zöldséget enni, ha mégis sajt, akkor a mozzarella azért jó választás. Lehet túrókrémeket csinálni, tejfölös kenyeret enni, reggelire lekváros pirítóst. Kreativitásra kényszerít egyfelől, ami nem baj, és fedezem fel sorra a zöldséges ételek valódi ízét. A húst mondjuk kevéssé tudom elképzelni sószegényen, úgyhogy mostanában inkább a vega felé hajlok. Viszont milyen jó kis gyümölcslevesekben lehet utazni!

Cukkinis-paradicsomos tészta

Hozzávalók:

• 
  
  
  1 közepes cukkini
  
  
  


• 
  
  
  3 nagy, érett paradicsom
  
  
  


• 
  
  
  3 gerezd fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  friss bazsalikom és rozmaring
  
  
  


• 
  
  
  olivaolaj
  
  
  


• 
  
  
  só, bors
  
  
  


• 
  
  
  20 dkg tészta (ezúttal fusilli)
  
  
  

Az olivaolajon megfuttattam az áttört fokhagymát, majd rádobtam a kis kockákra vágott cukkinit és paradicsomot. Borsoztam, és hozzáadtam az apróra mezzalunázott :) zöldfűszereket, és jó 15-20 perc alatt összepároltam. Közben megfőztem a tésztát, mindent összekevertem, és reszelt parmezánnal tároltam.

3 adag, ez is Muzsikától

Túrógombóc

Hozzávalók:

• 
  
  
  50 dkg túró
  
  
  


• 
  
  
  4 tojás
  
  
  


• 
  
  
  2 dl búzadara
  
  
  


• 
  
  
  kis vaj
  
  
  


• 
  
  
  liszt
  
  
  


• 
  
  
  olaj
  
  
  


• 
  
  
  zsemlemorzsa
  
  
  


• 
  
  
  kicsi só
  
  
  


• 
  
  
  tejföl
  
  
  


• 
  
  
  porcukor
  
  
  


• 
  
  
  reszelt citromhéj
  
  
  

A túrót Valakivel, közös erővel áttörtük egy levesszűrőn, majd hozzáadtam a 4 egész tojást, a grízt, kis puha vajat, összedolgoztam, és állni hagytam jó háromnegyed órát. Aztán vizet forraltam egy nagy lábosban, közben kézzel átgyúrtam a masszát, és annyi lisztet adtam hozzá, hogy még puha maradjon a massza, de már formálható legyen. Ekkor kis golyókat formáltam belőle, és amikor a víz felforrt (olaj, só), beledobáltam a gombócokat. Amikor felúsztak a felszínre, még öt percet kaptak, ekkor kihalásztam őket. A közben olajon megpirított zsemlemorzsára szedtem őket, megforgattam, és cukros, reszelt citromhéjjal ízesített tejföllel tálaltam.

Nekünk ez embertelen adag, legközelebb felezek. Kicsivúék negyedeljenek :) A recept Muzsikától származik, ő azt mondja, két különböző Horváth Ilonás receptből kreálta

Gyümölcssaláta

Azért is, mert - többek között - vitamindús táplálkozásra ítéltettem, meg azért is, mert imádom a gyümölcsöket, jól bevásároltam mindenfélét a sarki zöldségesnél. Aztán összeaprítottam és lőn.

Hozzávalók:

• 
  
  
  egy pici sárgadinnye fele
  
  
  


• 
  
  
  15 deka meggy kimagozva
  
  
  


• 
  
  
  1 banán
  
  
  


• 
  
  
  2 őszibarack
  
  
  


• 
  
  
  6-7 szem kisebb sárgabarack
  
  
  


• 
  
  
  fél doboz ananászkonzerv levestül
  
  
  

Összevágtam, leöntöttem az ananász levével, és a hűtőbe tettem néhány órára. Tálaláskor ízlés szerint lehet rummal locsolni, tejszínhabbal kínálni.

Búcsúsüti

Az a szokás nálunk a munkahelyemen, hogy a távozó kismama az utolsó napjai egyikén meghívja a felebarátait egy kis sütizésre. A hangulat az én véleményem szerint mindig olyan izé, nem valami felszabadult, elhangzanak a szokásos kérdések (mit fogsz csinálni ráérős szabadidődben?, nem fogunk hiányozni?, mikorra is vagy kiírva?, fiú/lány?, meddig tervezel otthonmaradni? stb.). Kismama válaszolgat, rutinból, hiszen ezek a kérdések nap mint nap elhangzanak, a rájuk adott sablonválaszokkal, szerencsés esetben senki nem akar az ember hasához nyúlni. Na szóval, kismama sütit visz be, felebarátai megeszik, kis búcsúbeszéd, ajándék, aztán siet mindenki a dolgára, kismama jó esetben nem pityereg. A magam részéről kétféle sütinél többet sem melegileg, sem fáradtságilag nem vállaltam be. Nem is baj, tényleg izé volt a hangulat, úgy kellett tukmálni a cuccost. Azért volt, aki egy tányér kókuszgolyóval távozott. Biztos a monitor előtt jobban esik.

Kókuszgolyó

• 
  
  
  1,2 kg darált háztartási keksz
  
  
  


• 
  
  
  30 evőkanál porcukor
  
  
  


• 
  
  
  10 evőkanál sárgabaracklekvár
  
  
  


• 
  
  
  4 dl tej
  
  
  


• 
  
  
  12 dkg margarin
  
  
  


• 
  
  
  1 evőkanál nescafé
  
  
  


• 
  
  
  6 evőkanál rum
  
  
  


• 
  
  
  1 csomag kókuszreszelék
  
  
  
  

A fenti hozzávalókat alaposan, egynemű masszává gyúrtam, majd kisebb/közepes méretű golyókat formáltam belőle, és kókuszreszelékbe hengergettem. A szállítás megkönnyítése érdekében, hogy ne gyűrődjenek nagyon össze, két tálcán hagytam őket kicsit kiszáradni (fél napot) a no frostos hűtőnkben (ez az első dolog, amiben hasznát látom ennek a fícsörnek...).

110 golyó lett belőle

Fűszervajas masnik - pizzás dugóhúzók

• 
  
  
  3 csomag, 27 dekás leveles tészta
  
  
  


• 
  
  
  1 kis tubus spagettikrém
  
  
  


• 
  
  
  szárított bazsalikom
  
  
  


• 
  
  
  reszelt parmezán
  
  
  


• 
  
  
  10 dkg vaj
  
  
  


• 
  
  
  frissen őrölt vegyesbors + vegeta + frissen őrölt szerecsendió
  
  
  


• 
  
  
  2 gerezd fokhagyma
  
  
  


• 
  
  
  friss petrezselyem
  
  
  


• 
  
  
  1 tojás
  
  
  


• 
  
  
  egész mák
  
  
  

Először elkészítettem a fűszervajat: a szobahőmérsékletű vajat alaposan felvertem a vegetával, borssal, szerecsendióval, átnyomott fokhagymával, aprított petrezselyemmel. A leveles tészták közül egyet kiterítettem (szerencsére már ki is volt nyújtva), alaposan megkentem a fűszervajjal, félbehajtottam, majd 1X10 centis csíkokra vágtam, és igyekeztem masnikat formálni belőlük. Nem akadtam fenn azon sem, ha nem sikerült :) Sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam a masnikat, megkentem tojással, és mákkal szórtam meg. 190 fokra előmelegített sütőben, légkeverés mellett 10 perc alatt készre sültek. A fűszervaj maradéka a mélyhűtőben landolt, jó lesz valami natúr sülthusira.

A pizzás dugóhúzóknál egész hasonlóan jártam el, a leveles tésztát kiterítettem, megkentem fél tubusnyi spagettikrémmel, alaposan megszórtam bazsalikommal, félbehajtottam. Itt az egész tésztát tojásoztam, megszórtam reszelt parmezánnal, csíkoztam, majd tekertem. A sütést lásd fent.