2008. május 5., hétfő

Spárgakrémleves


Olyan remekül esett csütörtökön a Menzában a heti kínálaton feltüntetett spárgával töltött, baconbe tekert csirke (újkrumplival, hollandi mártással) - különös tekintettel a társaságra, amely Fakanálból és Nemisbékából tevődött össze - hogy feladtam a spárga iránt érzett fóbiámat, és vettem egy csomaggal. A fóbia egyébként eddig sem a spárga íze ellen szólt, csak olvastam, hogy pucolni kell, és macerás. Hát istenem, pucolni kell, az íz viszont kárpótol. Az én spárgám sajnos igen fás folt, így majdnem a felét ki kellett dobni :( De így pont két adag leves lett :)



Hozzávalók:





  • 1 (fél) csomag spárga




  • 5 dl víz




  • 1 teáskanál natúr vega-mix




  • 2 teáskanál cukor




  • frissen őrölt bors és szerecsendió









  • 1 dl tejszín




  • 1 teáskanál liszt




A spárgát megmostam, a fás részeit levágtam, majd a rügyétől átellenes végétől fogva meghámoztam. Vagymi. Aztán kb. 3 cm-es darabokra vágtam, és a fűszeres vízben feltettem főni. Amikor jól megfőttek a spárgák, leturmixoltam, majd a tejszín-liszt keverékével behabartam, és forraltam rajta egyet. Mi üresen ettük, sem a pirított zsemlekockát, sem a kroutont nem szeretjük. A történeti hűség kedvéért elárulom, hogy a habarás után vettem észre, hogy szálas is volt kicsit a spárga, így az egészet átpasszíroztam záróakkordként. Egyetlen csúnya szó sem hagyta el a számat :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése