A felnőtté válás egyik fázisa? Megsütöttem életem első zserbóját. Izgultam előtte, mert magasra tette sógorom nagymamája a lécet, nagyon finom zserbót tud sütni. A nővérem konkrétan a teste erejével szokta védelmezni a cipősdoboznyi sütit :) Fakanál tanácsára nem szórakoztam az eredeti mennyiséggel, hanem rádobtam a 1,5-szeres szorzót, hellyel-közzel. Itt-ott a kétszerest. Szóval ez már nem feltétlen egyezik meg Kismama receptjével...
Hozzávalók - tészta:
- 55 dkg liszt
- 2 tojás
- 10 dkg cukor
- 30 dkg margarin
- 1,5 dl tej
- 1,5-2 dkg élesztő
- csipetnyi sütőpor
- 20 dkg darált dió
- 20 dkg porcukor
- 40 dkg baracklekvár
- 12,5 dkg keserű csokoládé
- 6 dkg vaj
- 30 ml tejszín
- 1 ek golden syrup (elhagyható)
Az élesztőt 2 kockacukor kíséretében a tejben felfuttattam. A lisztbe kevertem a sütőport, és belecsipkedtem a hideg margarint. Hozzáadtam a tojásokat és az élesztős tejet, valamint a cukrot, és gyorsan összegyúrtam. Közben Valaki az aprítógépben darálta a diót és összekeverte a porcukorra.
A tésztát háromba szedtem, kettőt beraktam a hűtőbe (ez elhagyható), a harmadikat szép vékonyra nyújtottam. Próbáltam téglalapalakúra (esetleg négyzetre), kis sikerrel. És kezdődött a rétegezés. Először a tepsibe tettem a sütőpapírt, majd arra a tésztát. Megkentem lekvárral, rászórtam a cukros dió felét. Kinyúnytottam még egy tésztakupacot, majd lekvár, dió. Végül rátettem a harmadik tésztaréteget. Ezen a ponton meg kell szurkálni a tetejét, én ezt elfelejtettem, más ne tegye, a sütőben mérgelődni (értsd: puffogni) fog a zserbó teteje. 170 fokos, előmelegített sütőbe toltam, és kb. fél órát sütöttem - amíg halvány barnás nem lett a teteje.
A csokoládét kockáira törtem, gőz fölött olvadni tettem a tejszín és a vaj kíséretében. Amikor jó folyós volt, a süti tetejére kentem, és már el is készült a zserbó.
Az elkészüléshez képest 1-2 nap múlva lesz igazán jó, addigra összeérnek az ízek, rétegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése