2006. szeptember 9., szombat

Frankfurtileves


Vasárnap reggel, a mi legyen ebédre? c. beszélgetés. Én már a szakácskönyvek előtt állva nézem, miből válasszak, és mindig a leveseseken akad meg a szemem. Valaki kelkáposztásat szeretne. Így a válasz egyértelmű: frankfurtileves.



Hozzávalók:





  • 1 hagyma




  • 2 sárgarépa




  • 0,5 kg kelkáposzta vagy kelbimbó




  • 2 közepes krumpli




  • 1 pár virsli




  • 1 doboz tejföl




  • 1 púpozott fakanál liszt




  • 2 teáskanál pirospaprika




  • só, majoranna, egész köménymag (és egy teatojás :)




  • pici olaj




Az olajon megpirítom a kis kockákra aprított hagymát, majd rászórom a karikázott répát és a csíkozott kelkáposztát. Ezen a ponton sózom, majorannázom. A majorannát nem sajnálom egyáltalán! Összeforgatom, és hagyom őket párolódni. Kicsit később lehúzom a tűzről, megszórom a pirospaprikával és a liszttel, felöntöm 1,5-2 liter vízzel, megküldöm további sóval, majorannával, és a teatojásba lapátolok legalább egy teáskanálnyi köménymagot, majd azt is beleteszem (egyéb esetben Valaki a kanalát sem meríti a levesbe). Forrhatnak. Amikor a zöldség majdnem kész, a nagy kockákra vágott krumplit is beleteszem, kicsit később a karikázott virslit. A végén belekeverem a tejfölt, rotty és kész.



Apukám receptje, nála jobban senki nem főzte a családban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése